F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

TANULMÁNY - Hoppe László: Késő gótikus méretrend Hans Hammer vázlatkönyvéből

de Honnecourt Magyarországon. Művészettörténeti Értesítő XX. (1971) 81-105. Hammer pedig jegyzetkönyve végén egy magyar-német szószedetet készített, hogy a legfontosabb helyi kifejezéseket megtanulja. A könyvről először Futaky István még csupán mint nyelvemlékről adott hírt: Das Wolfenbüttel Glossar - Ein Ungarisches Sprachdenkmal aus dem 15. Jahrhundert. Finnisch-Ungarische Mitteilungen V. (1981) 231-238. Magyar nyelven: u6:. A wolfenbütteli szójegyzék. Magyar nyelv LXXXII. (1986) 73-77. Mollay Károly már észrevette, hogy a jegyzék egy építész vázlatfüzetéhez tartozik, és mint ilyen is érdekes: Nyelvtörténet és művészettörténet - A wolfenbütteli magyar-német szójegyzék. Magyar nyelv LXXXIII. (1987) 486^93. és LXXXV. (1989) 1-9. A Hammer által lejegyzett szavak alapján Mollay egy négy jelenetből álló ikonográfiái programot is rekonstruált, amely a mester itteni feladata lehetett. 15. Czagány István: Budavári gótikus lakóházépítészet. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. Budapest, 1983. A felmért építészeti részletek méretei és a megállapított lábméretek közlése a 395. oldalon a 73. jegyzettől található. 16. Hans R. Hahnloser: Villard de Honnecourt. Kritikai kiadás. Wien, 1935. A facsimile lapokon 39. tábla f, i, q, 40. tábla b-jelű ábrák 17. Sodor i m. 402-403. 18. Sodor Alajos: Mathes Roriczer: „Geometria Deutsch" és „Wimpergbüchlein" című könyveiről (1486-1490). Építés- Építészettudomány XIV. (1982) 383.13. jegyzet. 19. Lon Shalby a Rorizcer fiáiékönyvének elemzésénél a maspreter = Massbrecht kifejezést template-nek (sablon) fordította. Lon R. Shalby: Gothic design Technics. London és Amsterdam, 1977. - Roriczer és Shcmuttermayer könyveinek kritikai kiadása, benne a szakkifejezések szószedete, 189. Az eljárás azonossága alapján a Massbrecht és a Winckelmass egyaránt a kitűzésnél és mérésnél használt derékszöget, a „vinklit" jelenti. 20. Entz i. m 38. a 4. ábrán közli a 7. lap verso fotóját, melyen az életrajzi adatok olvashatók. 21. Villard d' Honnecourt könyvének jelentős részét teszi ki a Hahnloser i. m. „Portraiture"-nek nevezett műfaj, azaz emberek, állatok, jelenetek rajzai, amelyeket az ábrák alapján meg lehet festeni vagy kőbe faragni. Hammer könyvében ilyen csak elvétve akad. 22. Hammer-vázlatkönyv: 1. lap recto 23. Saját méreteim alapján a sorozat: 1 emberi láb = 26.5 cm, 13 láb 344,50 cm, tehát: 1/12 része = 1 Weráschue (Alte Schue, Rechte Schue)= 28,7083 cm; 1/12 Werckschue = 1 Zoll {Rechte Zoll) = 2,3924 cm; 3 Werckschue = 1 Rechte Masstab = 86,1249 cm; 1 Alte Masstab = 344,50 cm; továbbá 1/3 Werkschue = 1 Junge Schue - 9,5694 cm; 1/12 Junge Schue = 1 Junge Zoll = 0,7975 cm; 1 mikroláb szintén egyenlő 0. 7975 cm-rel, 1 mikrocoll pedig 0,0665 cm, vagyis alig nagyobb fél nTÜlimétemél. 24. Hammer-vázlatkönyv: 1. lap recto, közvetlenül az előző utasítás után 25. A tenyér egyébként elterjedt mértékegység volt, ha az építészetben ritkábban is fordult elő: Bogdán 1. m. 26. Saját méreteim alapján a következő nagyságok adódnak: 1 tenyér szélessége 8,0 cm, 3 és fél tenyér = 28,0 cm, 1 coll pedig 2,3333 cm 27. Hammer vázlatkönyv: 1. lap verso 28. Saját méreteim alapján: A két ujj szélessége 36,5 mm, ennek 24 szerese = 1 Masstab = 87,6 cm, ebből 1 láb = 29,2 cm, ami elég jó pontossággal megegyezik a fent, az emberi lábból kiszámolt 28,7083 cm-es lábbal (21. jegyzet). 1 Zoli = 2,4333 cm 29. Bogdán i. m. 70-71. a hüvelykről (zoll) és 77-82. a lábról. Továbbá H. /. v. Alberti: i m 229 skk. 30. Bogdán i. m. 80-82. a lépésről, 102-112. a könyökről (rőf) 31. Bogdán i. m. 87-102. az ölről 32. Bogdán i. m. 112-114. a rúdról