F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

TÁJÉKOZTATÓ - Beszámoló a Magyarország építészeti kőtöredékeinek korpusza című OTKA-támogatással folyó kutatási program 1994 tavaszáig elért eredményeiről (Horler Miklós)

további lappang, amelyek egy egész megye feldolgozása esetén kerülnek csak napvilágra. Ez az önmagában örvendetes tény ugyanakkor a munka ütemezése és szervezése szempontjából döntően új helyzetet teremt, és az előzetes munkaterv betartását felborítja. Vas megye esetében például a feldolgozott objektumok száma kb. másfélszerese az előzetesen ismertnek. Ezzel kapcsolatos az a körülmény, hogy a megye területén a munka ideje alatt különböző műemléki kutatások és ásatások folytak, és így az általuk felszínre hozott faragványok feldolgozása is szükségessé vált. Ilyen újabb leletek még 1993-1994ben is előkerültek, ami a kötet szerkesztési munkáinak lezárását lehetetlenné tette. Ez a jelenség - amely bármely más megyénél ugyanígy előfordulhat - kérdésessé tette a jövőben hasonló, teljes megyék egyszerre való tervbe vételének realitását. Épp ezért a jövőben igyekezni fogunk az egyes megyéket több, kisebb kötetre bontva feldolgozni, és ezen belül egyes, arra alkalmas témákat külön kötetekben közreadni, így került bele például az ez évi programba a sopronhorpácsi templom kőtára. A műemlék-helyreállításokhoz kapcsolódó kutatások hátrányai jelentkeztek a Borsod-Abaúj-Zemplén megye I. kötetének szánt sárospataki kötetnél is, ahol a sárospataki vár Vörös tornyából kibontásra kerülő nagy számú és nagy jelentőségű építészeti elem kiemelése egyrészt ismét a munka lezárását akadályozta, másrészt pedig a feldolgozandó anyag nagymérvű növekvésével járt. Az ilyen esetekben a saját programunk időbeli folytatása teljesen függvényévé válhat a rajtunk kívül álló kivitelezési munkák előrehaladásának. Ugyanakkor a helyreállításokhoz kapcsolódó kutatások illetve feldolgozások bizonyos olyan előnyökkel is járnak, mint az anyag mozgatása, tárolása, rendezése, sőt leltározása terén nyerhető segítség, amiért esetenként az elhúzódás kockázatát is érdemes vállalni. Ilyen például a gyulai és ozorai várak esete, amelyeket épp ezért felvettünk a következő ciklus feladatai közé. Számolni kell a továbbiakban az egyes leletcsoportok heterogén voltával is, amennyiben azokban különböző jellegű, bonyolultságú és jelentőségű töredékek keverednek. Ezek különböző nehézségű és munkaigényű feladatot jelentenek a feldolgozó számára, amivel előre nem lehet számolni. Ugyancsak ezért nem könnyű előre látni a leltározásra kerülő töredékekből kihozható rekonstrukciók lehetőségét sem. Ezt már csak az is lehetetlenné teszi, hogy a mostoha tárolási körülmények folytán egymáshoz tartozó darabok a legkülönbözőbb helyeken kerülhetnek kézbe, és csak a leltározás végén derül ki, hogy milyen lehetőségek rejlenek az anyagban a további munka számára. Ezzel szorosan összefügg a töredékek tanulmányozás szempontjából való hozzáférhetőségének kérdése, mint elemi munkafeltétel. Mint azt az országos helyzetképben kimutattuk, az országos anyagnak több mint a fele tanulmányozás szempontjából nem-, vagy csak nehezen hozzáférhető. Azt is leírtuk ugyanott, hogy ez az arány némileg idealizált, azaz a már minimálisan elfogadható feltételek között lévő raktárakat is hozzáférhetőnek tekinti. Valójában az anyagok mozgatása, összeválogatása, csoportosítása, felmérése, fényképezése számára valóban alkalmas kőtár alig van az országban. így a munkakörülmények előre nem látható nehézségei, aka-