F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

TÁJÉKOZTATÓ - Beszámoló a Magyarország építészeti kőtöredékeinek korpusza című OTKA-támogatással folyó kutatási program 1994 tavaszáig elért eredményeiről (Horler Miklós)

dályai szintén nagyban befolyásolják az előre tervezett program végrehajtásának lehetőségét. Külön kell szólnunk végül a munkaerő kérdéséről. A kutatóhely keretében mint arra a pályázat szövegében más helyen utaltam - örvendetesen felfejlődött a Lapidarium Hungaricum programjával rendszeresen foglalkozó, állandó állományban lévő diplomás fiatal szakemberek csoportja, ami önmagában a program időszerűségét, jelentőségét és a kutatók számára vonzó voltát bizonyítja. Ezt tudományszervezési szempontból is fontos eredménynek vélem. Emellett azonban számos külső munkatárssal is dolgozunk, akik mind az egyes leletcsoportok tudományos feldolgozásában, mind a felmérés, rajzolás, fényképezés munkáiban közreműködnek, valamint fordítókkal és szaklektorokkal. Ezek munkájának koordinálása - mivel legtöbbször más irányú fő feladataik mellett vállalják a részvételt - elég sok nehézséget okoz. A szerződésben rögzített határidők be nem tartása esetén semmit sem tehetünk, és néhány munkarész elmaradása az egész program eltolódását okozhatja. Itt kell megemlítenem, hogy kezdettől fogva célul tűztük ki a tanulmányok anyagának túlnyomórészt teljes terjedelemben idegen nyelven való közreadását is. Úgy véljük, hogy a magyar építészettörténet tudomány igen csekély idegen nyelvű publikációs lehetőségei mellett fontos érdeke a szakterületnek, hogy a kutatási program új építészettörténeti eredményeit a külfölddel is megismertethessük. A szakterület idegen nyelvű publikációinak általában csekély mennyiségére utal az a körülmény is, hogy a területen járatos jó szakfordítót igen nehéz találni. Végül még szeretnék kitérni arra is, hogy takarékossági okokból az egyes köteteket a kutatóhely saját kiadásában, kiadóvállalat közbejötte nélkül publikálja. Az ezzel kapcsolatos feladatokat házilag látjuk el, így például az eddig megjelent két kötet tipográfiai és kötéstervezését, valamint műszaki szerkesztését a témavezető személyesen végezte. A nyomdai munkák költségeinek emelkedése így is növeli a publikációs költségeket, így ezt a feladatot továbbra is vállalnunk kell, igyekezve fiatal és arra alkalmas munkatársakat bevezetni a műszaki szerkesztés ismereteibe. A fentiekben vázolt munkaszervezési és módszertani tapasztalatok összefoglalását szükségesnek tartottam a program előrehaladásának és eredményeinek értékelése szempontjából. A kutatási tervben szereplő feladatok megvalósításáról a következőkben tudok beszámolni. A kutatási periódus volumenében és tudományos jelentőségében legfontosabb eredményét a Vas megye egész területét feldolgozó kötet jelenti. Bár az előzőkben vázolt akadályok miatt a kézirat szerkesztési munkái még nem zárultak le, a közel 1500 töredék anyagának előreláthatólag két kötetben való megjelenése 1995-ben a Nyugat-Dunántúl középső régiójának építészettörténetére vonatkozóan gazdag, új eredményeket fog közreadni. A mintegy 20 szerző munkájából összeálló kötetet Lővei Pál szerkeszti. Vas megye I—II. kötetében elsősorban az Árpád-kori falusi templomépítészet anyaga fog dominálni, amelyből kiemelkedik néhány jelentős egyéb emlék, mint a szentgotthárdi cisztercita apátság, a kőszegi gótikus Szt. Jakab-templom, valamint a sárvári és jánosházai késő reneszánsz kastélyok.