F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

TÁJÉKOZTATÓ - Beszámoló a Magyarország építészeti kőtöredékeinek korpusza című OTKA-támogatással folyó kutatási program 1994 tavaszáig elért eredményeiről (Horler Miklós)

BESZÁMOLÓ A MAGYARORSZÁG ÉPÍTÉSZETI KŐTÖREDÉKEINEK KORPUSZA CÍMŰ OTKA-TÁMOGATÁSSAL FOLYÓ KUTATÁSI PROGRAM 1994 TAVASZÁIG ELÉRT EREDMÉNYEIRŐL A kutatási program utolsó szűk három és fél évének eredményeiről adandó beszámoló nem volna reálisan értékelhető, ha nem kezdenénk azt a program keletkezésének és megindulásának előzményeinél. Épp 20 éve, 1974-ben vetettem fel először a Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti és Elméleti Bizottsága előtt Magyarország építészeti kőtöredékeinek helyzetét, aminek eredményeképp megbízást kaptam egy országos helyzetfelmérés elkészítésére. Ez az első helyzetfelmérés 1976-ban az Építés- Építészettudomány VIII. kötetében jelent meg, és az országban 115 helyen, összesen mintegy 38 000 darab kőtöredék helyzetéről adott vázlatos beszámolót. Ezt követően tíz év telt el addig, amíg az akkor javasolt országos kutatási program megkezdésére, az első OTKA-program támogatását elnyerve, sor kerülhetett. A kutatási program első célkitűzése és egyben első konkrét eredménye egy olyan átfogó országos helyzetkép elkészítése volt, amely a további kutatások nélkülözhetetlen alapvetését jelentette. Ennek eredményeként jelent meg 1988-ban a Lapidarium Hungaricum címen a témavezető szerkesztésében megindított sorozat első kötete: Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 1. Általános helyzetkép. Szerkesztette: Feld István, Horler Miklós, Koppány Tibor, Lővei Pál, Szekér György. Budapest, 1988. Ami azóta 1991-ig, a jelen OTKA pályázati ciklus kezdetéig történt, azt - az előzményekkel együtt - tömören, de részletesen ismertettem 1989-ben azokban a tézisekben, amelyek alapján a művészettörténet tudomány doktora fokozatot elnyertem. Épp ezért a jelen beszámolóban nem térek ki a kutatás eredeti céljainak, valamint 1990-ig elért eredményeinek ismertetésére, mivel az a doktori tézisek 27 oldalas füzetéből megismerhető. Amint az az előzményekből kitűnik, a pályázat célkitűzése, illetve jellege nem egy bizonyos konkrétan körvonalazható tudományos feladat megoldása, amely belátható és viszonylag rövid időszakon belül véglegesen lezárható és értékelhető eredményt hozhat. Ebben az esetben egy hosszú távra szóló alapkutatásról van szó, amelynek végső időtartama előre nem prognosztizálható, és amelynek évről-évre megszülető részeredményei fokozatosan épülnek bele a művészettörténet-építészettörténet-tudomány fejlődésének folyamatába. A kutatás ismeretlen, illetve kallódó tárgyi értékek felkutatására, számbavételére, megismerésére, értelmezésére, dokumentálására és történeti-morfológiai összefüggéseik megállapítására irányul. A cél az országosan hozzávetőleg 500 épületből származó, mintegy 60 ezer kőtöredék épületenként való összegyűjtése, azonosítása és egy lehetséges, művészettörténetileg értékelhető összképbe való integrálása. Ennek első konkrét eredményét a Lapidarium Hungaricum 1990-ben megjelent 2. kötete szolgáltatta, amely a visegrádi királyi palota évtizedek óta folyó ásatásainak anyagából, közel 1500 darab töredéket dolgozott fel és adott közre. Amint azt