F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

TÁJÉKOZTATÓ - Az OMvH gyűjteményeiben lévő hagyatékok fondjegyzékszerű, tudományos feldolgozása. Jelentés az OTKA pályázat eredményeiről 1991-1994 (Granasztóinné Györffy Katalin)

helyreállítási munkákhoz kapcsolódó dokumentumok a gyűjteményt is gyorsan gyarapították. A MOB gyűjteményét megöröklő Országos Műemléki Felügyelőség, majd Országos Műemlékvédelmi Hivatal tervtárában beleltározott 80 000 rajz, fényképtárában beleltározott 150 000 negatív és 80 000 pozitív felvétel műemlékek szerint kereshető és hozzáférhető. Az elmúlt több mint 120 évben kiváló építészek, művészettörténészek, régészek, tanárok rajzai és fényképei kerültek a gyűjteménybe, akiknek munkássága nehezen kutatható a gyűjteményekben használt topografikus, műemlékek szerinti katalógusrendszerek miatt. 1991-1994 között az OTKA által támogatott program keretében építészek, művészettörténészek, fényképészek munkásságának tudományos feldolgozását tűztük ki célul. A fondjegyzékek, katalógusok elkészítését nagymértékben könnyítette a számítógép használatának bevezetése. Az 1991-ben beadott kutatási tervünket csak részben tudtuk teljesíteni, ennek elsősorban személyi okai voltak, de hozzájárultak a kezdeti módszertani bizonytalanságok és a megfelelő eszközök hiánya is. A kutatandó személyek kiválasztásánál is új szempontok merültek fel, ezért itt is szükség volt változtatásokra. A négy éves kutatási periódus legfontosabb eredményei közé sorolhatjuk, hogy megismerkedtünk az adatbázis kezelés informatikai lehetőségeivel, kialakítottuk az egyes hagyatékok és állagok feldolgozási módszerét, és ennek során szerzett tapasztalatainkat felhasználtuk a gyűjtemények korszerű nyilvántartási rendszerének kialakításánál is. Gerecze Péter művészettörténész (1856-1914) fotótárban őrzött fényképhagyatéka 1923-ban és 1928-ban került a MOB gyűjteményébe. Gerecze 1898-tól a MOB rendes tagjaként bekapcsolódott a műemléki topográfia és a műemléki kataszter munkálataiba. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék műemlékeinek leírását bízták rá. Az 1905-ben megjelenő, báró Forster Gyula szerkesztette „Magyarország Műemlékei" című sorozat első kötetében a „MOB rajztárának jegyzéke", „Magyarország régi falképeinek jegyzéke", valamint „A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma" című munkák tőle származnak. Helyszíni szemléin, topográfiai bejárásain rendszeresen fényképezte a romokat, építészeti emlékeket és az épületeket díszítő faragványokat. A felvételek nagy részét az „Építőművészeti emlékeink Árpádházi királyaink idején" című műve illusztrációs anyagaként használta volna fel, de a kötetet sohasem adták ki. Az üveglemezek és a róluk készült archív kópiák legjelentősebb román kori emlékeinket örökítik meg eltérő fényképészeti színvonalon. Ennek a több mint 600 darabból álló hagyatéknak teljes feltárása lehetővé tette, hogy a fényképfelvételekből egy nagyszabású kiállítást is rendezzünk és az üveglemezek leíró katalógusát elkészítsük. A forráskiadványként megjelent katalógus, amely a felvételekre vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza számos már elpusztult középkori emlék tanulmányozását teszi lehetővé (Rihayné Bakó Zsuzsanna). Petrik Albert (1876-1916) építész fényképfelvételeinek üvegnegatívjai 1923-ban kerültek a MOB gyűjteményébe. A kb. 2000 darabból álló hagyaték értéke Gerecze felvételeihez hasonlóan, nem fotóművészeti, hanem dokumentatív.