F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

TÁJÉKOZTATÓ - Az OMvH gyűjteményeiben lévő hagyatékok fondjegyzékszerű, tudományos feldolgozása. Jelentés az OTKA pályázat eredményeiről 1991-1994 (Granasztóinné Györffy Katalin)

Hollókő. = Tusnád'94. Nemzetközi tudományos ülésszak, Tusnád, Románia. [1993]. [Sepsiszentgyörgy, 1994] 14-16. Hollókő a világörökségben. = A világ kulturális és természeti öröksége. Az Egri Nyári Egyetem előadásai, 1993. július 16-23. Budapest, Egri Nyári Egyetem Intéző Bizottsága, Heves Megyei TIT, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, [1994] 25-35. - Cséfalvay Gyula: Siklós, Malkocs bej-dzsámi. Budapest, Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, 1994 16 p., ill. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 488.) [A dzsámi helyreállítása 10-12.] Összeállította: Bardoly István AZ OMvH GYŰJTEMÉNYEIBEN LÉVŐ HAGYATÉKOK FONDJEGYZÉKSZERŰ, TUDOMÁNYOS FELDOLGOZÁSA Jelentés az OTKA pályázat eredményeiről 1991-1994 Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal gyűjteményei (tervtár, fotótár, könyvtár) egyidősek a magyar műemlékvédelemmel. A Műemlékek Ideiglenes Bizottsága 1872es megalakulását követően fontosnak tartotta, hogy a műemlékekről és műtárgyakról „fölvételek" készüljenek. Kezdetben ezek a felvételek rajzok és egyéb grafikai ábrázolások voltak, amelyeknél készítőik inkább törekedtek a műemlékek művészi ábrázolására, mint a műszaki pontosságra. A költséges fotográfiát ekkor még csak kivételesen alkalmazták a műemlékek megörökítésére. A műemlékek számbavételét szolgáló műemléki kataszter készítésekor, mellékletként a rajzok mellett egyre gyakrabban fotográfiák is kerültek a gyűjteményekbe. A gyűjtemények gyarapodását megbízatás, vásárlás és ajándékozás útján is biztosították. 1877-ben a gyűjtemény 445 rajzlappal, 210 fényképpel és 126 térképpel illetve tervrajzzal rendelkezett. Az első magyar műemléki törvény megszületésével egyidőben létrejött a Műemlékek Országos Bizottsága. A szervezett és törvényesített műemlékvédelemben a műemlékek felvételeinek is szigorúbb szempontoknak kellett megfelelni. A rajzoknál a méretarányosság és műszaki pontosság, a fényképeknél a valóság korrekt rögzítése volt a cél. Az 1880-as évektől nagy lendülettel beinduló műemléki kutatási és