F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Dávid Ferenc: Sopron, Új utca 26. A ház története - építésének korszakai - helyreállítása

25. Házi im. 1982. 2. 960. N. 11746. 26. Házi Lm. 1982. 1. 86. N. 691. 27. Házi i.m. 1982. 1. 334. N. 3596. 28. Nem ez az eredeti helye. A régi Szent Mihály temetőből dobták ki ezt a szép követ 1970 körül. Jelenlegi helyére Kovács György szobrász-restaurátor állította a Városszépítő Egyesület megbízásából. 29. Thirring i.m 18. 1869-ben még Birnbaum tulajdonát is felsorolja. Az egyesítésre 1869-1885 között kerül sor. 30. Handler József 1856-ban készített átépítési terve (SVL. APOe XXIV. 4005.) is ábrázol itt egy meglehetősen határozatlan formájú tömböt, amelyet persze más adatok híján inkább valamely földbe mélyített verem ábrázolásának gondolnánk. A kérdések az udvarnak ezen sarkában végzett régészeti feltárással és a 012. számú pince déli falán kívül-belül végzendő további falkutatással tisztázhatók. 31. Téglaméret: 23,5 x 13,5 x 5. A téglák színe élénkpiros. 32. Thirring Gusztáv: Sopron a 18. században. Sopron, 1938. 33. SVL. Sopron Város Adóhivatala, 167. Régi szám: Oe Lad. Vin. Jasc. 1. N. 6. 34. A három pince értékének összehasonlításakor nem alaprajzi kiterjedésüket, hanem a hordó elhelyezésére alkalmas fal hosszát kell figyelembe venni. 35. Thirring i.m. 1937. 18. 36. SVL. APOe. XXTV. N. 4005. Ferenc DÁVID SOPRON, ÚJ STRAßE 26. Die Geschichte des Gebäudes - die Epochen seiner Baugeschichte seine Restaurierung Im vorliegenden Aufsatz wird die wissenschafliche Dokumentation der Erforschung eines Wohnhauses in Sopron (Ödenburg) veröffentlicht, um darzustellen, wie kann die Bauuntersuchungen durchführende Wissenschaftler dem die Entwürfe der Wiederherstellung fertigenden Architekten helfen, um die Details eines langlebigen, aber während seiner langen Geschichte niemals repräsentativen Wohnhauses zu verstehen. Wohnhäuser gehören in die Kategorie der Baudenkmäler, deren partielle Werte am schwierigsten erkennbar sind, weil ihre innere Anordnung vom Anfang an vornehmlich von den Gesichtspunkten des Gebrauches bzw. von den allgemeinen Gewohnheiten der in der Bautätigkeit beteiligten Handwerker (Maurer, Steinmetzen, Zimmerleute, Tischler und Bauschlosser) bestimmt wurde. Während der Umbauungen entsteht dann ein nur durchaus schwierig übersehbares System, in dem die Werte der einzelnen Details lediglich mithilfe einer historischen Interpretation erfaßt werden können. Der die Restaurierungspläne entwerfende Architekt ist anläßlich umfassender Erneuerungen zu einer gewissen Klassifizierung der gesamten Struktur und