F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
Beszámoló az Europa Nostra/IBI közgyűléséről és nyílt napjáról (Muszikné Faltin Vera) - „A királyi rezidenciák kutatásának újabb eredményei" - „Az ingó örökség védelme a közép- és kelet-európai országokban" (G. Lászay Judit)
Ezt követően a résztvevő országok beszámoltak e téren tett erőfeszítéseikről, problémáikról. Horvátország beszámolt, milyen módon igyekezett a háború által veszélyeztetett műemlékekből, múzeumokból kimenekíteni a tárgyakat. A károk felmérését már megkezdték, sok ország nyújtott segítséget anyagi és eszköz-támogatással ehhez. Teljes listát készítenek a veszteségekről. Széles körű nemzetközi együttműködésre van szükség, hogy a háború alatt ellopott műtárgyakat visszaszerezhessék. Egy dubrovniki oltárt már megtaláltak ilyen módon. Csehország a pozitív változások negatív melléktermékének tartja az ugrásszerűen megemelkedett bűnözést, amellyel még nem tud lépést tartani a bűnmegelőzés, anyagi és emberi eszközeik elégtelenek. Ez utóbbi esetében kiemelték az oktatás fontosságát. 1991 óta az egyházi épületek és a temetői szobrok kiemelten a bűnözők érdeklődésének áldozatai. Az ellopott tárgyak 90%-át legálisan exportálják külföldre! Folyamatban van egy igen hatékony rendőrségi-biztonsági figyelőrendszer kiépítése, korszerű informatikai bázist hoztak létre a rendőrségen belül. (Erről később az azt megtekintők - az Interpol, UNESCO, New Scotland-Yard szakértői a legnagyobb elismeréssel szóltak.) Oroszország nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megakadályozza kulturális javainak elvesztését. A határok azonban nem megfelelően őrzöttek, sok esetben - szorult anyagi helyzetük miatt - a vámosok maguk is korrupcióra bírhatók. Ez minden szovjet utódállam szerint jelentős probléma. Néhány esetben már hatékony a nemzetközi együttműködés az országból kijuttatott tárgyak esetében - például az értékes Wladkowsky-ikonok most Csehországban vannak, közösen igyekeznek megoldani a kérdést. Új törvényekre van szükség, kiegészítésre szorul az 1977-es műemléki törvény is. Az egyházzal azonban máig nincs megfelelő kooperáció. A Lengyelországból érkező képviselő szerint a kulturális javak védelme törvényileg megfelelően biztosított országában. A gyakorlat azonban nem olyan ideális. 150 000 védett ingóságot tartanak nyilván. A becsült védelemre méltó: 450 000 darab. Az országban élénk műtárgypiac alakult ki, ez hasznos, mert a határokon belül tartja a tárgyakat, de ugyankkor ösztönzi a bűnözőket is. Észtországban most készül a nemzeti örökség védelméről a törvény. A határok rosszul felügyeltek, az egyháznak nincs pénze biztonsági berendezésekre. Szlovákiában a katolikus templomok a legveszélyeztetettebbek, nincs nyilvántartás, ezért a tárgyak eredetét nem lehet bizonyítani abban az esetben sem, ha azt egy alaposan rosszhiszeműséggel vádolható vásárolónál találják. Szlovéniában új törvényre van szükség, az 1981-es inkább csak az ingatlanok védelmére alkalmas. Az export engedélyek kiadásának megfelelő szabályozása elengedhetetlen. Ugyanígy az importált műtárgyak esetében is szükség lenne az engedély megkövetelésére. Az országok közöljék egymással, mely szervek által kiállított, milyen formájú hivatalos engedély tekinthető export-engedélynek. Például néhány Magyarországról származó műtárgy esetében felmerült a szlovén szakemberekben a gyanú, a pecsétes engedélyt kiadó magyar vidéki múzeumnak volt-e engedélye azt kiállítani? Ukrajna számára a legnagyobb veszteséget jelenti, hogy az utóbbi évtizedek során nemzeti kincseinek pótolhatatlan tömege vándorolt ki az országból - régészeti
