F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
Beszámoló az Europa Nostra/IBI közgyűléséről és nyílt napjáról (Muszikné Faltin Vera) - „A királyi rezidenciák kutatásának újabb eredményei" - „Az ingó örökség védelme a közép- és kelet-európai országokban" (G. Lászay Judit)
leletek, ikonok, mozaikok stb. Ezért számukra igen jelentős, hogy a FÁK vezetői 1992. február 12-én aláírtak egy konvenciót az elvitt kulturális és történeti értékeknek eredeti országukba való visszajuttatásáról. Az UNESCO támogatásával Ukrajna nemzetközi konferenciát fog rendezni Kijevben a nemzeti értékek restituciójának tárgyában. Romániában sincs megfelelő törvény, de már készül a törvénytervezet a kulturális örökség védelméről. Készül egy állományjegyzék, de nem a nyilvánosság számára. Az Interpollal már eredményesen együttműködnek: a brassói Fekete-templomból ellopott kincseket Olaszországban néhány Aradról származó műkincset Németországban találtak meg. Magyarország részéről Mihály Mária, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanácsosa tartotta a beszámolót. Ismertette az ingó kulturális vagyon védelmére szolgáló intézmények hatáskörében beállt változást, a privatizáció hatásait, a meglévő törvényi hátteret, annak elégtelenségét, továbbá a készülő múzeumi törvény kialakulatlanságát. Nagy probléma az országnak, hogy nemcsak illegális importőr, hanem tranzitútvonala a fekete kereskedelemnek. Amennyiben a határon lefoglalnak más országból származó tárgyakat, minden esetben visszajuttatjuk a származási helyre. Noha az általunk is aláírt 1970-es UNESCO-egyezmény szerint az államnak létre kell hozni egy központi pénzalapot, mely lehetővé tenné az értékes műtárgyaknak az országon belül tartását, ez mindmáig nem született meg. Nem született megfelelő szabályozás a műkincspiaccal kapcsolatban sem. Szó esett a beszámolóban arról, hog)' létrejött egy bizottság, mely az illegálisan külföldre juttatott vagy a háború alatt elvitt műkincsek visszaszerzésének érdekében tevékenykedik. Vitás esetek is említésre kerültek, így a Seuso-lelet és az Esterházy-kincsek ügye. Az UNESCO képviselője ismertette a nemzetközi szervezet e téren végzett egyeztető munkáját. Az 1970-es UNESCO egyezményt a kulturális javak védelméről mára 78 ország írta alá, de az addig nem tud igazán hatékony lenni, míg a legnagyobb európai országok, mint például Nagy-Britannia megtagadják az aláírást. Bíztató az UNIDROIT egyezmény-tervezet, mely 1994-re elkészül. Létezik egy független kormányközi bizottság, mely az illegálisan eltulajdonított javaknak az eredeti országokba való visszajuttatásán dolgozik. Az Interpol felügyelője ismertette a szervezet tevékenységi körét, hatáskörét, elmondta, hogy a nemzeti rendőrségektől független akciókat nem végez. Felhívta a figyelmet, hogy megfelelő nyilvántartás, információcsere nélkül lehetetlen tárgyakat azonosítani. Elengedhetetlen a fénykép, szorgalmazni kell a magángyűjtők esetében is a fotóval ellátott adatfelvételt. Minden nyugati hozzászóló kiemelte a nyilvántartás fontosságát, de a megfelelő adatvédelem biztosításával. Lényeges szemléletbeli különbség mutatkozott abban, hogy míg főleg a szovjet utódállamok képviselői a határok ellenőrzésében hatékony megelőzési módszert láttak, addig a nyugatiak egyértelműen a műtárgypiac ellenőrzésében, annak résztvevőivel való együttműködésben látják a kiutat. A konferencia két záródokumentumot adott ki. Az első egy határozati javaslat, a második egy sürgős cselekvési tervezet. Ez utóbbi már tartalmazza a konferencia tanulságait, kitér a nyilvántartásra, az export kérdésére. Új szemléletet tükröz a
