F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Siklósi Gyula: A középkori Csór és temploma

község belterületén, a református templom környékén (a Magyar utca két oldalán) terül el. A területen előkerült római kori és őskori cserepek mellett a 13-15. századig datálható cserepeket találtunk: barna szalagperemet, fehér, vörös földfestéses peremet, szürke bordázott oldaldarabokat, rózsaszínű oldaldarabot és sárga, bekarcolt vonaldíszes oldaldarabot.

16 A 11. számú lelőhelyet a Vízművek keleti részén, a Felső-Tabán területén azonosítottuk. Itt a leletanyag inkább a 15. századra datálható. A lelőhelyen szürke kihajló peremet, sárga korsó nyakát, sárga és rózsaszínű kaviccsal soványított oldaltöredékeket gyűjtöttünk.

17 A település délnyugati határánál a Sárrét mocsarainak partján terült el a 18. lelőhely. Itt vörös, kaviccsal erősen soványított aljtöredéket, szürke, grafitos oldaldarabot, vörös fedő peremét, szürke, bekarcolt vonaldíszes válldarabot és vörös kaviccsal soványított oldaldarabot találtunk.

18 A leleteket a 12-13. századtól a 14-15. századig kelteztük. A középkori Csórt helyileg az oklevelek, mint Fehérvár közelében fekvő települést írják le (1055).

19 1391-ben, 1441-ben, 1443-ban, 1511-ben Izkát,

20 1511-ben Byal pusztát, melyet „Kwsthosfewlde-nek" neveznek

21 írják az oklevelek határos telepü2. Csór belterületének középkori régészeti lelőhelyei. 1993. Rajz: Egyed Endre