F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Siklósi Gyula: A középkori Csór és temploma

lésnek. Terepbejárásaink és Györffy György szerint a Sárvíz mocsarainak északi oldalán Réti, Inota, Nuhud, Gút, Atya, Szentgyörgy, Izka és Kusztos, majd annak Biallal történt egybeolvadása után e kettő területével volt Csór határos.

22 Csórt az említett 1055-re vonatkozó adat nevezi meg először, mint álló települést, Fehérvár közelében („... Versus Albam Chour..."). Egy 1092-re vonatkozó oklevél, „Chour" malmáról is szól.

23 Csór nevét több oklevélben olvashatjuk (1109-ből, 1370-ben, 1279ben, 1327-ben Chori Pál nevében, 1327-ben, 1333-ban Chor-i Péter nevében, 1391-ben, 1405-ben, 1426-ban, 1439-ben, 1445-ben, 1489-ben, 1492-ben, 1508-ban és 1550-ben) Chor, Choor, Chior, vagy Chyor, Chowr, Czor, később Csoór és Csór alakban.

24 1511-ben legalább 15 jobbágy és esetleges családja lakott Csórón.

25 Birtokosai között 1256-ban inotai nemeseket, 1333-ban csóri nemeseket, 1330-ban és 1511-ben a fehérvári káptalant, 1393-ban és 1441-ben (megnevezve) a „Zenthgywrgh"-i Vincze-család tagjait, 1441-ben, 1475-ben, 1484-ben és 1499-ben a fehérvári keresztes konventet, 1426-ban a bátorkői várat említik az adatok.

26

1514-ben Marczaltői Demeter fia Ágoston csóri részbirtokát a budaszentlőrinci pálos kolostornak adta. 1492-ben, illetve 1511-ben a Fajszi Ányos család illetve a Sárközy család birtokolt Csórón, 1541-ben pedig a fehérvári polgárok birtokába került.

27 A Csórón működő malmok 1330-ban (kettő) 1092-ben, 1256-ban, 1393-ban, 1475-ben, 1482-ben és 1484-ben szerepelnek az oklevélben.

28 Egy csóri udvarházat egy 1256-os, a Csór folyót egy 1330-as oklevél nevezi meg,

29 ám egy 1499-es oklevél „Chabafoe" folyót említi Csórón.

30 3. Csór, középkori eredetű malom (4. számú régészeti lelőhely). 1993. Fotó: Pálfay Krisztina