F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

EGYHÁZTÖRTÉNET ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM - Granasztóiné Györffy Katalin: A barokk templomi berendezések eredetiségének jelentősége és védelme

és plébánosok részéről azzal az érvvel, hogy az ő fő feladatuk a lelkek gondozása és nem az esztétikummal való foglalkozás. Számunkra ez a legfájdalmasabb ellenvetés, hiszen az egyházi személyek a magyarországi barokk templomoknak nemcsak megrendelői voltak, hanem igényességükkel, kiváló ízlésükkel létrejöttüket állandó figyelemmel kísérték. Ennek a magas színvonalú esztétikai követelménynek köszönhetjük, hogy nemcsak a pálosok pesti temploma, hanem számos kis falusi plébániatemplom is magával ragadó egységes alkotás. Esterházy Imre, Esterházy Károly, Szily János, Padányi Bíró Márton, Zichy Ferenc, Barkóczy Ferenc stb. megannyi kiváló egyházi személyiség, akik a magas művészi színvonalon megvalósuló Gesamtkunstwerk segítségével akarták a híveket meghódítani és megtartani. JEGYZETEK 1. Richard Zürchner: Die kunstgeschichtliche Entwicklung an süddeutschen Barockaltären. Forschungen und Berichte der Bau-und Kunstdenkrnalpflegein Baden-Württemberg. Band 5. Der Altar des 18. Jahrhunderts. Das Kunstwerk in seiner Bedeutung und als denkmalpflegerische Aufgabe. Deutscher Kunstverlag., é. n. 54., 59., 60., 62., 63. 2. Josef Anselm Adelmann von Adelmannsfelden: Der barocke Altar als Bedeutungsträger von Theologie und Frömmigkeit. Forschungen und Berichte der Bau- und Kunstdenkrnalpflegein Baden-Württemberg. Band 5. Deutsche Kunstverlag, é. n. 90—98. 3. Wilibald Hauer: Asamkirche Aldersbach. Schroll Kunstführer. Nr. 698. München

—Zürich, 1984. 4. Alfons Sätzger: Wallfahrtskirche Wies bei Steingaden. Tübingen, é. n. 5. Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. Budapest, 1959.1.112., II. 45—47. 6. Pigler Andor: A győri Szent Ignác templom és mennyezetképei. Budapest, 1923. 20—21. 7. Pigler i. m. 20—22. Baranyai Béláné: Drei Verträge Paul Trogers und Johann Joseph Reslers für die Jesuitenkirche in Győr. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux Arts. No. 54. Budapest, 1980. 73—78. 8. Aggházy i. m. II. 106.; Bedy Vince: A győri székesegyház története. Győr, 1936. 21—22. 9. Aggházy i. m. I. 263—264. II. 208. 10. Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest, 1955.106—107., 186., 214. Dorfmeister István 1779—80-ban festette a mennyezetképeket, az oldalfalakat és a főoltár látszatarchitektúráját. 11. Néhány elsőrangú oltárterv került bemutatásra 1980-ban a „Barokk tervek és vázlatok" című kiállításon. Barokk tervek és vázlatok 1650—1760. Magyar Nemzeti Galéria, 1980. 12. Thomas Bracherl und Friedrich Köhler: Fassung von Bildwerken. Bayerisches Landesamt für Dekmalpflege. Arbeitsheft 40. München, 1990.351—352. Josef Zykan: Die Restaurierung von Kunstwerken. Grundsätzliche Gedanken. Öserreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, XV. (1961) 35. 13. Pigler Andor: Georg Raphael Donner élete és művészete. Budapest, 1933.9—11. 14. Az angyalok jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában vannak. 15. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Irattár, MOB iratok 1899/65. 16. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Irattár, MOB iratok 1912/277. 17. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Irattár, MOB iratok 1902/218. 18. Magyarország műemléki topográfiája II. Sopron és környéke műemlékei I. Budapest, 1956.391. 19. Dehio-Handbuch: Die Kunstdenkmäler Österreichs. Burgenland. Wien, 1976.137. 20. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. 1. Dunántúl. Budapest, 1959.188. 21. Lohr Ferenc (1871—1946) az Iparművészeti Iskolán és a müncheni Akadémián tanult. 60 katolikus templomban festett freskókat és ornamentikát. Művészeti Lexikon II. L—Q. Budapest, 1967.102. 22. Aggházy i. m. II. 282. 23. Adelmann von Adelmannsfelden i. m. 24. Schoen Arnold: A budai Szent Anna templom. Budapest, 1930. 138—154. 25. Garas i. m. 183. Xaverisch Ferdinánd festette ki a templomot 1786-ban. 26. Garas i. m. 181. Ismeretlen festő festette a falképeket az 1770-es években.; AggMzy i. m II. 167.