F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

EGYHÁZTÖRTÉNET ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM - Granasztóiné Györffy Katalin: A barokk templomi berendezések eredetiségének jelentősége és védelme

mermann alkotása 1749-ből. Sorolhatnánk az európai példákat, de a magyarországi barokk művészet is létrehozott egységes barokk templomtereket, függetlenül attól, hogy nagy szerzetesrendi, püspöki vagy kis falusi templomokról volt szó. Eltérő művészi színvonalon, de megteremtették a templomtér és a főoltár között az imént felvázolt egységet. A budapesti pálos, majd egyetemi templom főoltára (41. kép) a legmagasabb színvonalon megvalósuló „teátrum sacrum", amely nemcsak a templomtérnek, mint színpadképnek a lezáró díszletfala, hanem önmagában is színpad, ahol Mária születésének plasztikusan, térben bemutatott jelenetét láthatjuk. Feltehetően Conti Lipót Antal és Hebenstreit József szobrászok közös alkotása 1746-ból.

5 Mindkettőjüknek szerepe volt a mellékoltárok egységes, átgondolt megformálásában és a belső tér díszítésében. A boltozat Johann Bergl által festett freskódísze elengedhetetlen eleme a templombelső egységes megjelenésének. A freskók állapota régóta aggodalomra ad okot, pusztulásuk a barokk térhatás megsemmisüléséhez vezemek. A győri Szent Ignác- templom

6 mellékkápolnái 17. századi oltáraikat és stukkóikat őrzik, de a hajóban — Paul Tróger falfestményeinek és az oldalarchitektúrát ismétlő főoltárnak köszönhetően, amelyen Johann Joseph Rössler kiváló plasztikái helyezkednek

7 el, — a barokk egység maradéktalanul érvényesül (45. kép). Sajnos itt is csak addig, amíg a falképek élvezhető állapotban vannak. A győri székesegyház északi, Mária- hajójának 1767-ben állított Mária- kegyoltárán

8 is zavartalan a barokk színpadszerűség. A pápai pálos templom centrális terében elhelyezett mellékoltárok és a „gebautes Bild" elve szerint 1745-ben készült főoltár

9 összhangjából hiányzik az oldalfalak és a boltozatok festése, amely a kapcsolatot megteremtené az elszigetelten álló művek között. (43. kép) A novai templomban a belső tér egységes, egybeolvadó megjelenését az oltárretablóval együtt a színpadi díszletfestésben ismert illuzionizmussal érték el.

10 Mindenütt a főoltáron van a hangsúly, s a főoltár megvalósításának kiemelkedően fontos feladatát igyekeztek a legkiválóbb mesterekre bízni. A megrendelő részletes útmutatásai alapján vázlat, tervrajz, az oltárretablóhoz kis famodell, a szobrokhoz agyag, fa vagy gipsz bozzetto készült. Az ikonográfiát is pontosan meghatározták, a szerződésben részletezve, hogy milyen szentek, az oltár mely részére kerülnek. Természetesen a technológiát is írásba foglalták; márványozás, aranyozás, ezüstözés stb. rögzítésre került. Alig ismerünk ma is álló oltárainkhoz készült terveket. A levéltárakban fennmaradt tervek sokszor azonosítatlan templomok számára készültek, vagy megvalósulatlanok maradtak. Az oltárstipessel, tabernákulummal, gyertya tartókkal együtt megrajzolt tervek gyakran alternatívákat is tartalmaznak, biverzális megoldásúak (44. kép). Minden részletet, szobrot, faragványt feltüntetnek.

11 A barokk oltár megszületése átgondolt koncepció eredménye. A mű létrejöttével kapcsolatban felvetett néhány gondolat után röviden, vázlatszerűen szeretném bemutatni, hogyan változott a barokk oltár és belső tér megítélése a 18. századot követően. A felvilágosodás és a klasszicizmus térhódításával az 1790-es évektől kezdve a barokk túlzó pompája, színessége, mozgalmassága, illuzionizmusa ellenérzést váltott ki az egyházi emberekből és hívekből. Az érzékek és az érzelmek rabul ejtése a templomban ellentétben állt a kor ízlésével és vallási gyakorlatával. II. József 1784-