F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

EGYHÁZTÖRTÉNET ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM - Granasztóiné Györffy Katalin: A barokk templomi berendezések eredetiségének jelentősége és védelme

Granasztóiné Györffy Katalin A BAROKK TEMPLOMI BERENDEZÉSEK EREDETISÉGÉNEK JELENTŐSÉGE ÉS VÉDELME A barokk templomok építésekor az építtető és az építő számára is egyértelmű volt, hogy a templom tere és a főoltár egységes koncepció szerint kerüljön kialakításra. A barokk templombelső építészeti tagolása a főoltár retablójában folytatódik, majd a rokokóban a festőién mozgalmas templombelső összeolvad a főoltárral, elvetve minden tektonikus felépítést. Richard Zürchner

1 megállapítása a dél-németországi barokk és rokokó oltárokkal kapcsolatban kiterjeszthető számos magyarországi emlékre is, amely szerint a barokk oltár „gebautes Bild", vagyis épített kép, ez azt jelenti, hogy a valóságos építészeti elemek az oltárok retablójánál nemcsak látható, hanem bejárható teret alakítanak ki, amely rafinált perspektíva szabályainak köszönhetően képpé áll össze. A barokk templomba belépve a térélmény a kaputól a főoltár felé haladva egyre erőteljesebb, ennek kísérői a mellékoltárok és a keresztüti stációk. Az oltár és a templomtér kapcsolata a barokk színpadi perspektívának köszönhetően jön létre. A díszletfestést idéző módszer az oltáron belül is érvényesül. Ennek az új esztétikai rendszernek a kialakulása összefügg a tridenti zsinat után bekövetkező szemléletbeli, liturgikus és kultikus változásokkal. A főoltár a rajta elhelyezett tabernákulumban őrzött oltári szentség által lett célja és kiindulási pontja a templomban zajló minden eseménynek. Nem véletlenül hangzott el éppen a barokk kori prédikációkban, hogy a templomban, amely a királyi palota, a főoltár az Isten trónja, az oltáron levő szentek szobrai pedig az udvartartás.

2 A minden részletében végiggondolt ikonográfia tölti meg tartalommal az egységes barokk látványt. A templom építtetője mindezeknek az ismereteknek a birtokában tudta igényeit a közreműködő mesterek felé tolmácsolni. Az építtető és építő között fennálló tökéletes összhangnak köszönhetjük a barokk Gesamtkunstwerk lenyűgöző alkotásait Dél-Bajorországban is, mint például az aldersbachi egykori cisztercita apátsági templom

3 belső díszítése az 1720-as évekből, amely az Asam testvérek műve. A Matthias Götz passaui szobrász által 1723-ban készített főoltár uralkodik a templombelsőn, amelynek művészi csúcspontját is alkotja. Ritmikusan egymást követő mellékoltárok vezérnek a főoltárhoz. Sikerült megőrizni a templombelső teljes barokk egységét. A boltozatok falképei, az oldalfalak dekorációja, a mellékoltárok, a padok, a szentélyrekesztő, a gyóntatószékek, és a templom burkolata eredeti állapotában maradt meg napjainkig. Hasonlóan érvényesül a belső tér egybeolvadása Wies búcsújáró templomában,

4 ahol az oldalfalak kétszintes tagolása bonyolult színpadi effektusokat létrehozva ismétlődik a főoltáron, amely Dominikus Zim-