F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

MŰHELY - Basics Beatrix: „Pesth und Ofen" — Ludwig Rohbock metszetsorozata

nai Gőzhajózási Társaságot és Széchenyi tevékenységét e területen. Munkacsarnokot és gyárépületeket láthatunk, de az elhanyagolt part fákkal, csónakokkal és zsánerfigurákkal mégis inkább szelíden romantikus hangulatú tájképet eredményez. A következő kép is lényegében e környéket mutatja be az „ó Buda s a hajómalmak" az Újlak és a Margitsziget közötti Duna-szakaszt ábrázolja a vízen nyaranta horgonyzó hajómalmokkal.

19 Az „Aldunasor Pesten" a pesti Dunapart épületeit mutatja be a régi Vigadótól a görögkeleti templomig.

20 A rakparton zajlik az élet, a kikötött hajókból kirakodnak, csónakokból utasok szállnak ki. Szemközt a túlparton a Gellérthegy magasodik. A „Buda és Pest a Gellérthegyről" ismét egy nagyívű látkép a két partról.

21 Az előtérben a hegyen hasaló kecskepásztor és nyája, alant a Tabán és a Krisztinaváros, a vár. Szemben a pesti Dunapart egy része, áll már a folyón a Lánchíd, s a messzeségben a hegyvidék látható. A „Haltér és a városi egyház Pesten" című metszet egyedüli ismerős épülete a mai szemlélő számára a Belvárosi templom kéttornyos homlokzata.

22 Az előtte lévő téren piac van, ennek megfelelő a zsánerjelenet is. A tér helyén ma az Erzsébet híd pesti hídfője áll. „A görög egyház az Aldunasoron" a pesti Dunapart ugyancsak nevezetes épülete.

23 A görögkeleti templomtól a Lánchídig tartó szakaszt hívták Aldunasornak, az itteni palotákat és a görögkeleti templom kéttornyos, Jung József által tervezett copf homlokzatát láthatjuk. Az Ybl-féle későbbi toronyátalakításból ma csak az egyik van meg, a másik, déli torony a II. világháborúban elpusztult. A metszetet a mai állapottal összehasonlítva, a homlokzat átalakításai szintén jól érzékelhetők. A „Városház Pesten" az épület főhomlokzatát ábrázolja. Előtte vásár piaccal, két oldalt a Váci utca, a Belvárosi templom és a piarista-ház képével.

24 Az épületet — a korábban keletkezett részek átalakításával illetve fölhasználásával — Kasselik Ferenc tervezte, és 1844-ben készült el. Homlokzatának párkányát tizenegy álló szobor díszítette; földalatti börtön, kápolna és reprezentatív termek voltak a belsejében. Közepén magas óratorony emelkedett, az óra fölött kilátókarzattal. A századforduló tájékán sajnos lebontották; áldozatául esett a nagy városrendezési terveknek: az Erzsébet-híd és a hozzá vezető utak kialakításához kellett tér. A „Nemzeti Múzeum Pesten" (30. kép) a Múzeum épületét és az egykori Széna (ma Kálvin) teret mutatja be.

25 A metszet keletkezési idejének legjelentősebb pesti épületéről számtalan ábrázolás készült a korszakban. Ez a fajta beállítás a Széna tér felől igen kedvelt volt, annál is inkább, mert a piacozók és más, a téren mutatkozó alakok bemutatása vonzó zsánerjelenet megrajzolására adott módot. A két palota már nem áll, helyükön ma modern szállodaépület található. A „Részlet a Királyutczából Pesten" (31. kép) az ebben az utcában ma is álló úgynevezett Pekáry-házat jeleníti meg.

26 A háromemeletes, romantikus, gotizáló palotát Pollack Ágoston építette 1847—48-ban, Pekáry Imre volt városi alkapitány számára. Már 1870-ben tatarozni kellett, s ma is elég rossz állapotban van. Itt élt egy ideig Krúdy Gyula, s több írásában meg is örökítette. Ritka szép példája a pesti romantikus építészet gotizáló irányának.