F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

MŰHELY - Basics Beatrix: „Pesth und Ofen" — Ludwig Rohbock metszetsorozata

térben — a budai hegyek emelkednek. A Lánchíd még látható a jobbszélen, mögötte a Margitsziget. A „Szentháromság tere és Nagyboldogasszony egyháza Budán" (28. kép) a napjainkban is legismertebb budai teret mutatja be.

14 1686—1773 között a templom a jezsuitáké volt, az akkori átépítés nyomait láthatjuk a metszeten lévő homlokzaton. A torony gótikus ablakait részben befalazták, tetejét egyszerű sátortetővel fedték le. Mellette a kamaraépület háromemeletes tömbje áll. A templom külsejéről Hunfalvy igen elítélően nyilatkozik, szerinte „rajta a régiségnek kevés nyoma látszik, s általában nevezetességet alig találunk rajta... Előhomlokzata ízlés nélkül épült s majdnem egészen dísztelen". A tér közepén Ù Szentháromság-oszlop, jobbra a régi budai városháza kis barokk palotája. A mai nagy neogótikus épület helyén két kisebb ház áll. A téren járókelők, várakozó bérkocsik. Ilyen beépítettséggel, a Halászbástya hatalmas kulisszája nélkül, a tér sokkal kevésbé reprezentatív, mint ma, inkább kedélyes kisvárosi főtér benyomását kelti. Ugyancsak budai teret mutat be a „Hentzi emléke Budán".

15 Ez ilyen formában ma már nem létezik, csakúgy, mint a középen egykor álló neogótikus emlékmű, melyet 1852-ben építtetett Ferenc József Hentzi tábornoknak és az 1849-es ostrom idején elesett osztrák katonáknak. A Sándor-palota ma is áll, belülről azonban még mindig nem készült el, csak kívülről állították heh/re. A koraklasszicista palotát a századvégen Ybl Miklós tervezte át, majd a II. világháború után sokáig romosán állt. A gróf Teleki-palota copf stílusú volt, északi határfala a középkori erődfalakra épült. Ezt is többször átalakították, ma már csak romjaiban létezik. A szertár és az udvari istálló azóta szintén elpusztult. A hatalmas teret kis zsánerfigurák népesítik be; Buda olyan arcát őrzi meg ez az ábrázolás, mely a mai szemlélő számára nem ismert, csak rekonstruálni tudjuk a metszet segítségével. A „Császármalmok és Császárfördő Budán" (29. kép) olyan romantikus részt idéz elénk, mely szintén az eltűnt emlékek közé tartozik.

16 A mai Lukács-fürdő előtti tér alatt és részben a fürdőbe beépítve léteznek még maradványai a metszeten látható egykori négytornyú lőpormalomnak (az egyik torony alapja a fürdő egyik kerek medencéje). A négy saroktornyos épület középkori vár maradványa, mely állítólag a Johanniták Szentháromság- telepe volt. A kis tóban, mely körülveszi, kacsák úsznak, a parton egy pár horgászik. A vastag körítőfalak mögött a Rózsadomb illetve a Szemlőhegy látható, még beépítetlenül. Jobbra a Császárfürdő klasszicista épülete. A „Rudas fördő Budán" a török fürdőcsarnok belsejét ábrázolja.

17 A négyszögalaprajzú, fallal körülvett csarnokban nyolcszögű medence helyezkedik el nyolc oszloppal, kupolával, melyet csúcsíves hevederek tartanak. A kupolateret körfolyosó veszi körül, sarokmedencékkel, sztalaktitboltozattal. A régi budai fürdők közül ez a legdíszesebb, 1566 után még a törökök építették újjá. A barokk és a klasszicizmus idején is épültek hozzá szárnyak, melyeknek sajnos nagy része elpusztult a II. világháborúban. Az „Óbudai hajógyár" inkább ipartörténeti fontosságú emlék.

18 Hunfalvy szövege említi a sok egyéb római és középkori épületmaradványt, mégis az újkori hajógyárat tartja a „legnagyobb nevezetességüknek. Ennek kapcsán megemlíti a Du-