F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

TANULMÁNY - Szekér György: Demetrius lapicida. Egy pécsi kőfaragó mester az 1500 körüli időkből

formát mutat, mely meghaladja számos rokon típusba tartozó délnémet, svábföldi boltozat —, mint például a Schwäbisch Gmünd-i Szent Kereszt plébániatemplom hosszházának középhajó-boltozata, az augsburgi Szent Ulrich és Afra plébániatemplom hosszházának középhajóboltozata, és a feldkircheni Szűz Mária templom boltozata — érettségét, azok „generációsán" fejlettebb változata. A boltozat jól datálható erre az időre VI. Sándor pápa 1500. október 10-én kelt Zsigmond pécsi püspökhöz írt levele alapján, melyben Zsigmond püspököt, mint a boltozat készítőjét: „quasdam testudines" említik.

6 Zsigmond püspök Jakab bencés szerzetes festőt „kéri ki" a székesegyház befejező munkáihoz. A konkrét adat ellenére a hazai szakirodalomban a legutóbbi időkig a pécsi székesegyház boltozatainak kérdése elég homályos terület; ha egyáltalán tárgyalták, a legkülönbözőbb nézetek láttak napvilágot, jobbára a 14. századra téve a boltozatépítéseket. Ezek a vélemények Koller Józsefre vezethetők vissza: Koller 1804-ben közli „olvasatát": „Inscripti anni 1303", illetve „Anno MCCCIII aliquid in Sanctuario innovatum" — megjegyzéssel a „LABORE MAGISTRIDEMETRI LAPICIDE" feliratot (7. kép), mely a székesegyház főszentélyében a gótikus ablak felett volt felfestve.

7 Ipolyi Arnold 1861-ben másként vélekedik: „A pécsi egyház gótidomi ablak- s boltozatrészleteinek átalakításai a XIV. század elején történtek, és 1303-ban készültek volna ugyan, de ezen adatot is én a szentélyben alkalmazott fentebbi évszám hibás olvasásából eredettnek vélném: mint azt az egykorú felirat a szentély gótablaka alatt fennhagyta: Labore Magistri Demetri lapicidae 1303. S azt 1505 volnék hajlandó olvasni."

8 Henszlmann Imrénél 1869-ben a felirat már 1335-re változik, bár nem ezt tartja a szentélyboltozat évszámának, hanem egy korábbi boltozáshoz köti, szavaiból kicsengően: „...most áll a régibb él kup helyébe egy kettős csillagból szerkesztett, gerinczezettel ellátott csucsbolt." és másutt ugyanígy: „Alkalmasint egyúttal beboltozták a magas szentélyt is, mire a régi pillérekhez toldott ujabb kövek mutatnak, azonban e boltozat később újra megujitatott."

9 Czobor Béla 1882-ben Ipolyi s Henszlmann „tévedéseit" „visszaigazítja" a „helyes" 1303-ra, s megjegyzi: „Pécsett ezen stylváltozások zöme körülbelül Zsigmond püspök (1497—1505) kormányzási idejére esik, bár azt előzőleg is a föntebb említett XIV. századi Demetrius mester többé már nem román, de csucsives stylben változtatott székesegyházunkon".

10 Garay Alajos 1882-ben „A pécsi székesegyház érdekében" című vitairatában „öreg plébánosaként harcolt a purista helyreállítás és a „fiatal óriás" (Czobor Béla) ellen, bár elfogadja ő is az 1303-as évszámot, megjegyzi, hogy „az arab számjegyek ritkák".

11 Gerecze Péter is az 1303-as évszám mellett foglal állást 1893-ban: „A keleti főfülke falát 1303-ban magasabbra emelik s két nagy ablakkal törik át, a templomot pedig a lapos mennyezet helyett beboltozzák, sőt hozzá építvén az éjszaki tornyok közti kápolnákat, meg is nagyobbítják. Mindez a régi főfülke homlokán létezett emlékkő felirata 1303. Labore Magistri Lapicide szerint, melyet különben Henszlmann