F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

TANULMÁNY - Szekér György: Demetrius lapicida. Egy pécsi kőfaragó mester az 1500 körüli időkből

tévesen 1335-nek, Ipolyi pedig 1505-nek hajlandó olvasni, Demeter mester müve volt,..."

12 Szőnyi Ottó 1906-ban még így ír: „A csúcsíves stíl idején székesegyházunknak is át kellett esnie az új irányzat átalakító hatásán,"... a régi lapos famennyezet helyébe boltozatokat kivánt. 1303-ban (Henszlmann hibás olvasása miatt mond 1335-öt) fejezték be a szentély csúcsíves átalakítását (csillagalakú téglaboltozat kőbordákkal) a mint ez a főapsis homlokzata feletti boltozatra festett, de eltűnt feliratból következtethető: 1303. Labor(e) Magistri Demetri Lapicide vagyis: 1303-ban Dömötör kőfaragó mester munkájá(val) (készült)."

13 Ugyanő 1916-ban már óvatosabb: „A XIV—XV. században csúcsíves boltozatokat húztak" kifejezést használja.

14 Dercsényi Dezső 1941-ben valószínűleg az 1345-ös VI. Kelemen pápa által kiadott búcsúlevél alapján erre az időre teszi a székesegyház átalakítását a „Nagy Lajos kora" című könyvében.

15 Genthon István 1959-ben a következőket írja: „A XIV. században kápolnákat építettek hozzá és a két mellékhajót beboltozták, 1505-ben a főhajót is."

16 Legutóbb az akadémiai kézikönyv is a 14. századi datálást hozza: "A XIV. század közepének évtizedeiben Pécsett is fontos építészeti tevékenység folyt. A román kori székesegyház nagy méretei csak módosításokat tettek szükségessé. A gyakori tűzvészek következtében a mellékhajókban és a főszentélyben ekkor cserélték át a famennyezetet bordás keresztboltozatra. VI. Kelemen pápa 1345-ben a székesegyház számára búcsúlevelet adott ki.

17 Ugyanitt később a felirat 1355-re változott: „...a feljegyzések szerint a főszentély középső ablaka felett „1355 laboré magistri Demetri lapicide" felirat volt olvasható."

18 Egy 14. század közepén lezajló építkezés tény, a példának hozott konzol

19 stílusa kétségtelen, de a közölt, „a székesegyház belseje 1882 előtt"

20 című fényképen, bár nem nagyon látszik, a főszentély csillagboltozatára nem vonatkozhat a datálás, ez az összetett rajzolat az említett időben elképzelhetetlen. Kiindulva tehát a nézetek forrásától, Koller rajzát és olvasatát „felemásnak" lehet értékelni. A felirat évszáma ugyanis csak 1505 lehet, az arab számok csak 1340 körül jelennek meg nálunk

21 s Koller a számára furcsa gótikus „5"-öst („Y") nem csoda, ha hármasnak oldotta fel. Koller különben viszonylag pontosan másol, és ez a szerencse, mert az 1505-ös olvasatot a hozzá tartozó felirat: LABORE MAGISTRI DEMETRI LAPICIDE betűtípusa teszi kizárólagossá. A betűtípus olyan korai humanista kapitális, mely csak a 15. század második felében jelenik meg.

22 E betűtípus jellegzetessége az „I" betűk szárán középen jelentkező kis kidudorodás, „göb", melynek összes analógiája korban — 1500 körül — egyezik a pécsi felirat betűivel. Ez a betűtípus tűnik fel Zsigmond püspök Szlavóniában, a Körös megyei szentgyörgyi

23 várából származó 1488-as címeres tábláján;

24 Aragóniái János esztergomi érsek Esztergom várából származó 1482-es címeres kövén;

25 a visegrádi palota Mátyás-kori késő gótikus kiépítésének első fázisából származó Alsó Fogadóudvar körüli folyosó egyik oszloplábazatának „firkáin", a koronás „AR" monogram (Anna Regina 1502—1506) környezetében levő „ANDREAS" és „MARTINUS" nevekben;

26 a kisszebeni

27 déli kapu feliratán (8. kép) 1513-ból;

28 a