F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)
MŰHELY - Haris Andrea: A pápai Corvin-ház építéstörténetének kérdőjelei
A kapu elszedett kövei az eredeti falszövethez sehol sem csatlakoztak közvetlenül és szervesen. Az íves darabok töröttek, sérültek voltak, helyenként a keretet téglával egészítették ki. A kapu feletti tégla átboltozás szélessége sem felelt meg a mai kapu méreteinek, annál lényegesen kisebb volt (17. kép). Ez az átboltozás azonban szervesen illeszkedett a falazatba, rajta egy réteg vékony fehér meszelés foltjai is látszottak. Az átboltozásba helyezték be a Ráskai címeres vékony, hátoldalán elfaragott kőlapot. 22 Az emeleti nyílások mindegyikéről megállapítható volt, hogy a falazattal egyidős ablakok felső záradékát a jelenlegivel megegyező helyen építették meg, magassági és szélességi méretük is közel azonos a maiakkal, csupán a tengelyük tért el 30 cmre nyugat felé. A Corvin-ház legkorábbi, egyemeletes, négy tengelyes utcai homlokzata tehát a jelenlegitől rendszerében nem különbözött. A földszinti zártabb jelleget tükrözött a kisméretű ablakokkal, a nyugati második tengelyben az ismeretlen formájú, de a mainál kisebb szélességű és magasságú kapuval, az emeleten a jelenlegivel közel azonos méretű és helyű nyílásokkal. Az emeleti ablakok tengelyének módosítása, méreteinek változtatása feltételezhetően a 18. század második felében történt meg. Ekkor az ablakok copf jellegű keretelést kaptak (19. kép), melyeket valószínűleg a 20. században, a földszinti nyílások körül is megismételtek. 23 A kapu kőkereteit talán e copf átalakításakor helyezték be, de lehetséges, hogy már a század elején, amikor az épület tulajdonosváltása megtörtént. A Ráskai címer azonban már a század első felében az épületet díszíthette. 1735-ben Bél Mátyás Veszprém megyei leírásában megemlékezik Pápán egy olyan házról, amelyet akkor Somogyi Ádám utódai bírtak, és ebbe a házba „Mátyás király idejében a tárnokmester a városok közgyűléseit hívta össze". 24 Bél Mátyás szövegében nincs utalás arra, hogy az idézett mondat adatait honnan eredezteti. Azt biztosan tudjuk, hogy az épületet 1735-ben a Somogyi család birtokolta, és feltételezzük, hogy ekkor már a homlokzaton volt a hollós címer, amely alapja lehetett Bél Mátyás megállapításának. Ez azonban kizárja azt a lehetőséget, hogy a Ráskai címer az 1770-es években elbontott Szent István plébániatemplomból került jelenlegi helyére. 25 Az udvari homlokzat nyugati részét, a kapualj ívét és a tőle nyugatra eső falszakaszt az 1957—58-as tatarozáskor teljes egészében újjáépítették. 26 A kapualjtól keletre a fal régi, az utcai homlokzattal azonos téglákból állt, de mindkét nyílása 19— 20. századi átalakítások nyomát őrzi. A párkány alatt, az emeleti ablaktól keletre egy másodlagosan elhelyezett faragott kő került elő. A beforgatott könyöklő- vagy szemöldökkövön két rácsnak kialakított lyuk volt megfigyelhető. A Corvin-ház legkorábbi alaprajzi formája az „L" alak volt. A földszinti utcafronton három térből állt, a kapualj két oldalán, annak eredeti mélységében egy-egy helyiséget alakítottak ki. Ezekhez a keleti helyiség mögött még egy tér csatlakozott. Az emeleten ez a beosztás csak annyiban módosult, hogy a kapualj és a nyugati helyiség fölött eredetileg egy nagyméretű terem volt. A lépcsőház a hozzá kapcsolódó kapualji boltozatszakasszal később, a bélyeges téglák alapján a 19. század elején készült. A nyugati kapualji falon feltárható volt a 19. századi hozzáfalazás elválása. A keleti falban, a konyha felől egy elfalazott ablakot találtunk, amely a kapualjban
