F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Haris Andrea: A pápai Corvin-ház építéstörténetének kérdőjelei

tották a Fő tér és a Fő utca számunkra érdeklődésre számot tartható házainak többségét. 1984-től négy lakóház teljes feltárására kerülhetett sor, valamint tatarozás, átépítés közbeni megfigyelésekre volt mód. Ezek lehetővé tették a városban alkalmazott építési anyagok és technológiák megismerését, a felhasznált téglák és habarcsok időbeni szétválasztását. A jelenlegi keretek között úgy tűnik, hogy teljes kutatásra sehol sem lesz mód a városban, ezért a helyszíni kutatásoktól további adatok nem várhatók. Az 1985-ben, lényegében a Corvin-ház históriájának tisztázása miatt megkezdett, majd az egész város történetére kiterjedő levéltári kutatások is lezárultak. Az Esterházy család pápai levéltárából, valamint más családok levéltárából számos adat került elő, amely gazdagította a házra és az egész városra vonatkozó történeti ismereteket, de nem oldotta meg a Corvin-ház által feltett kérdést. Ma már csak másirányú levéltári anyagból származó véletlen adat előkerülésére lehet számítani. így, bár bizonytalanul, de vitatnom kell az épület reneszánsz voltát, és e kérdőjeleknek meg kell jelenni a szakirodalomban, ahol sokszor a műemléki feltárások ellenére is tovább élnek olyan toposzok, amelyeket ezek a kutatások más megvilágításba helyeztek. Pápa városi házainak írásos adatait a legjobb esetben is csak a 17. század elejéig lehet visszavezetni. A városnak csupán a 18. századi telekkönyve ismert, ez sem igazán telekkönyv, hanem csupán az ún. inscriptionális (földesúri adó fizetése alól mentes) telkek kiváltság leveleinek és azok megerősítésének, visszaváltásának gyűjteménye/A kiváltság levelek közül a legkorábbiak a 17. század elejéről származnak, két korábbi oklevél másolata szerepel a könyvben, ezek egyházi tulajdonra vonatkoznak.

8 Az általuk különböző családi levéltárakból, forráskiadványokból ismert korai — a korai ez esetben sem jelent a 16. századot megelőzőt — adatokat eddig még egyetlen egy esetben sem lehetett kapcsolatba hozni a telekkönyv segítségével meghatározott épületekkel. A Corvin-ház a viszonylag sok oklevéllel rendelkező pápai épületek közé tartozik, és már 1622-ből ismerjük tulajdonosát. Pápa akkori földesurai a Bedeghi Nyáry család Peleskei Ördögh Zsuzsanna kőből való házát a hozzá tartozó allódiummal mentesítette a földesúri adó fizetése alól.

9 A szövegből kiderül, hogy ezeket a jogokat a ház már korábban, Zlatkovits Farkas pápai kapitány idejében is bírta, akinek özvegyeként szerepelt 1622-ben Peleskei Ördögh Zsuzsanna. A házra vonatkozó kiváltságokat Zlatkovits lányaira is kiterjesztették, Krisztinára, aki Nádasdy Darabos László felesége, Ilonára, aki Pákay Benedek felesége volt, továbbá az 1622-ben kiskorú Annára, akit később (1628) Dvornisich Gábor vett nőül. 1650-ben Csaby Judit, Széczer György pápai prefektus özvegye megvette a Nádasdy örökösök részét a házban. 1654-ben ugyancsak ő szerezte meg Szentpéteri Szarka Lukács résztulajdonát az épületben, akihez nem lehet tudni, mi módon került. Csaby Judit még 1651-ben eladta a házat lányának, Széczer Évának és férjének Rátky Miklósnak, valamint fiúknak Rátky Györgynek. Csaby Judit 1660-as végrendeletében unokájára, Magdolnára hagyta az épületet, aki másik lányának, Juliannának Körtvélyesy Istvánnal való házasságából származott. Ez a zavaros tulajdonjogi helyzet 1661-ben perhez vezetett, amelyben Csaby Judit két lánya állt szemben egymással a ház birtoklásáért.

10 A 17. század közepén két házösszeírás készült Pápán, az egyik 1660-ban, a másik pár évvel ko-