F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Haris Andrea: A pápai Corvin-ház építéstörténetének kérdőjelei

rabban, de az utóbbi keletkezésének pontos dátumát nem ismerjük.

11 Az 1660-as összeírásban nem szerepel a Corvin-ház egyetlen, 17. század közepén ismert tulajdonosának a neve sem, a korábbiban, mint Zlatkovits épületet vették fel és „puszta ház"-ként jellemezték.

12 A többi tulajdonos miatt szerepelhetett a korábbi összeírásban Zlatkovits neve — aki ekkor már néhány évtizede halott volt —, és az 1650 utáni zavaros tulajdonos változások miatt maradhatott ki az épület az 1660-as összeírásból, vagy vált számunkra teljesen azonosíthatatlanná. Nem tudható, hogy Csaby Judit örökösei közül ki nyerte meg az 1661-ben kezdődött pert, a század második felének tulajdonosairól semmilyen adat nem áll a rendelkezésünkre. A birtokosokra vonatkozó ismereteinkből valószínűsíthető, hogy az épületet a 17. század közepén nem, vagy alig használták. Csaby Judit nem lakott benne, mert az 1660-as listán egy, a Fő téren álló házban írták össze, mint özvegy Széczernét.

13 Az 1715-ös városösszeírásban a ház tulajdonosa Somogyi Ádám, és az épületnél külön megjegyzik, hogy az „curia".

14 Nem ismerjük a medgyesi Somogyi család tulajdonlásának kezdetét, de feltételezzük, hogy az 1622-es kiváltságlevél 1703-as átirata ennek a családnak a tulajdonszerzéséhez köthető. 1732-ben Somogyi Ádám az épület birtokosa, valamint a hozzátartozó aliódiumnak is, amely a Sörfőző utcában helyezkedett el, és a 32-es külvárosi telekszámot viselte.

15 Az elkövetkező közel száz év háztulajdonosaira ismételten nem áll adat rendelkezésünkre. Minden bizonnyal több más pápai nemes családhoz hasonlóan, az 1760— 70-es évek körül adta el lakóházát a Somogyi család és hagyta el a várost. 1827-ben Csuzy és Pusztaszentmihályi Csuzy János volt a tulajdonos. Csuzy 1827-ben eladta az épületet Lackenbach Henrik nagykanizsai zsidó közvetítésével Eszterházy Miklósnak, aki visszaváltotta az épület kiváltságjogait is.

16 A ház 1829-es inventáriuma szerint több bérlő lakott az épületben.

17 A 19. század végén az Eszterházyaktól a Kunszt család vette meg (vagy bérelte?) és lakta az államosításig.

18 A Corvin-házban kevés olyan építészeti részlettel találkoztunk, amely korra utaló, ezért indokoltnak tartom, hogy részletesen végigkövessem a feltárás közben napvilágra került építészeti megoldásokat.

19 A lakóház jórészt téglából épült, helyenként a kapualjban és a homlokzatokon 30—40 cm magas csíkban kőfalazatot is alkalmaztak. Az utcai homlokzat és a Fő tér felé eső keleti oldalhomlokzat 20 egységes, semmilyen elválás nem volt érzékelhető sem a falazatban, sem a habarcsanyagban. A Corvin-ház építésekor felhasználták a nyugat felé szomszédos épület határfalát, így a két épületnek ezen az oldalon a földszinten közös, kőből készült oldalhomlokzati fala van. A földszint nyugati sarkában a falvastagságban átlósan falazott megvilágító nyílás került elő. A feltárt nyílásrézsű all. számú ház ablakához vezetett, amelyet a Corvin-ház építésekor elzártak.

21 Ettől keletre egy kisméretű nyílás kőből faragott áthidalójának és keleti kávájának töredékét tártuk fel. A kaputól nyugatra eső ablakról megállapítható volt, hogy egy, a mai nyílásnál jóval szélesebb befalazásban ül, amelyet 19. századi téglákból alakítottak ki. A kaputól keletre eső ablak egy korábbi ajtó befalazásában helyezkedett el, ezt azonban a falszövetnél később képezték ki. A homlokzat keleti végén lévő földszinti ablakot egy alacsonyabb ablaknyílás helyén alakították ki a 19. században.