F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Buzás Gergely: A visegrádi királyi palota déli épülettömbjének feltárása

30. A terembe vörösre festett terrazzó padló készült, amely már átfutott a visszabontott Zsigmond-kori válaszfal felett. 31. Ekkor tömték el az északkeleti épület nyugati homlokzata előtt húzódó Anjou- vagy Zsigmond-kori kőcsatornát, amely eredetileg az ereszről lecsurgó vizet vezette el. 32. A helyiség nyugati falát teljesen újjáépítették, és benne egy új ajtót helyeztek el. 33. Ilyen lépcsőnek ugyan nem maradt semmi nyoma, de csak így tudjuk megmagyarázni, hogy miért választottak le a műhelyből egy keskeny térrészt, és ennek a falában miért falaztak be egy fülkét, továbbá miként lehetséges, hogy a műhely felett egy szinttel lévő helyiség dél felé néző nyílása alatti, Mátyás-kori szemétdombra a műhely hulladéka került, pedig a műhely szintjéről ide semmilyen nyílás nem vezetett. 34. Ennek a magasan álló falsaroknak a tetején egy fülke alja maradt meg, amely valószínűleg a lépcsőház indítása lehetett. 35. A műhelyt ugyan átalakították, alapterületét jelentősen csökkentették, udvarra nyíló árkádívét befalazták, további működését bizonyítják azonban a palota déli határolófalán kívül feltárt Mátyás-kori szemétréteg jellegzetesen ötvösműhelyből származó hulladékai: öntőtégelyek, rézlemezek, salakdarabok és egy félkész réz csengettyű. 36. A tribün alapozásának két szélén, a magasabb középső résszel ellentétben, jól kivehető volt az egykori ülőhelyeknek megfelelő lépcsőzetes kiképzés. A középső rész eltérő kialakítására utal az is, hogy csak e mögött találtunk kúpcserepekből álló tetőcserép-réteget, amely egyértelműen a tribünhöz tartozott. 37. Karácsonyi János: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. Budapest, 1924. II. 212. 38. Szőke Mátyás: Adatok a középkori Visegrád történetéhez és helyrajzához. In: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Szerk.: Fodor István, Selmeczi László. Budapest, 1985. 289—309., 293. 39. Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. Budapest, 1966. I. 226—227. 40. Bél Mátyás 1737-ben, „Notilia"-jában kiadott Visegrád metszeten a palota falai még magasan álltak, de az 1760-as években a palota területén meginduló korom uradalmi építkezésekhez már nem használtak fel a palotából származó faragott köveket. Valószínűleg a két időpont között, a Visegrádot birtokló Stahremberg család hordatta el a romokat, kőbányászás céljából.