F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Tamási Judit: Bátori-kúria – Bátori-várkastély. Előzetes jelentés a nyírbátori műemlék magtár 1992. évi kutatásáról

Tamási Judit BÁTORI-KÚRIA — BÁTORI-VÁRKASTÉLY Előzetes jelentés a nyírbátori műemlék magtár 1992. évi kutatásáról Az OMvH Tudományos Főosztálya 1987 óta folytat kutatásokat Nyírbátorban, a műemlék magtár, azaz a volt Bátori-várkastély területén.

1 A18. században magtárrá alakított épület a 15. század végén — 16. század elején épült, mint a Bátoriak várkastélyának északi palotája. Az okleveles adatok azonban semmi kétséget nem hagynak afelől, hogy a Bátori családnak már a várkastély felépülését megelőzően is volt a mezővárosban udvarháza, minden bizonnyal nem is csak egy. Amikor ugyanis 1433-ban Bátori Péter fia János három fia megosztozott kúriáin és birtokain, már állt Bátorban a család ősi atyai udvarháza („curia eorum paterna aviticia"), amely a szokásjog szerint a legifjabb testvérnek, Bertalannak jutott, míg a másik két fivér, István és János számára a Krisztus Teste kerek templom — nagy valószínűséggel a református templom északi oldalán feltárt nyolcszögű hajójú kápolna — melletti kis utcában jelöltek ki néhány telket a célból, hogy azon ki-ki saját kúriát építtethessen („pro curia nobilitatis" [!], „locus curiae").

2 Ezen nemesi udvarházak lehetséges elhelyezkedése sokféle találgatásra adott alkalmat, megbízható helyhezkötésükre azonban pusztán az írott forrásokra támaszkodva, régészeti támpontok hiányában nem nyílt mód. A lokalizálásukra kísérletet tevő kutatók zöme egyiküket mindenesetre a mai magtár—szülőotthon—iskola által közrefogott területen, azaz a későbbi várkastély helyén kereste. Entz Géza és Szalontai Barnabás számára e megállapítás alapjául a már idézett 1433. évi oklevélen túl az a tapasztalat szolgált, miszerint az udvarház rendszerint a kegyúri templom (esetünkben a későbbi református egyház) közelében helyezkedett el.

3 Topográfiai egybeesésre engedett következtetni Magyar Kálmánnak az a megfogalmazása, hogy a Bátoriak egy már meglévő udvarházukat alakíttatták át gótikus, illetve reneszánsz várkastéllyá.

4 Kubinyi András pedig a Bátoriak egy, a 14. század folyamán épült várát feltételezte itt, bár rögtön hozzátette, hogy ezt a régészeti adatok nem támasztják kellőképpen alá.

5 Magunk e feltevéseket korábbi tanulmányainkban

6 határozottam cáfoltuk, mondván, az eddigi kutatások során a 15. század végénél korábbra datálható leletanyag — nem számítva természetesen a ritkán bekarcolt párhuzamos egyenes vonalakkal díszített fazékoldal-töredékek alapján a 13. századra datált égésréteget, amelyet az 1272-ben és 1279-ben oklevélben említett Bátor possessio maradványaként határoztunk meg

7 — nem jött elő. Mindez igaznak is bizonyult 1992 nyaráig, amikor a magtár keleti falától alig 3 m-re feltártunk egy, a bolygatatlan barna homokba mélyedő objektumot (18. rajz).