F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)
MŰHELY - Buzás Gergely: A visegrádi királyi palota déli épülettömbjének feltárása
gedhetetlenül szükséges helyreállítása, amelynek során a pincének már 1951-ben megsértett, de viszonylag még mindig épen álló eredeti boltvállát még jobban visszabontották. 1989-ben és 1990 elején végeztük el a déli palota középső teraszának feltárását. 1990-ben a palota legalsó szintjének ásatási munkálataiba fogtunk bele. Ebben az évben kutattuk meg a palota előtt 1950-ben megtalált „lépcsőalapozást" —, amelyTŐl kiderült, hogy valójában egy Mátyás-kori lelátó alapozása — valamint a szintén 1950ben előkerült favázas falat. Ez a fal egy nagyméretű Anjou-kori épület részének bizonyult, amelyet a mai palota építésekor, a Zsigmond-korban elbontottak. Még ebben az évben megkezdtük egy másik Anjou-kori faház feltárását is a palota déli határolófalán kívül. 1991-ben már csak az Anjou-kori épületekkel és a lelátóalapozással kapcsolatban, az előző évben függőben maradt legfontosabb kérdéseket tisztáztuk. A feltárásokat még korántsem tekinthetjük befejezettnek, mivel azonban a romkonzerválási munkák 1991 óta leálltak, s nem vállalhattuk azt a felelősséget, hogy a felszínre kerülő, sokszor igen rossz megtartású falak esetleg évekig mindenfajta védelem nélkül maradjanak, 1992-ben szüneteltettük a régészeti munkát. Az eddigi kutatási eredmények mégis lehetővé teszik, hogy felvázoljuk a déli palota építéstörténetét (12. rajz). Építéstörténet A déli palota építéstörténte három nagy korszakra osztható. Az elsőt 1323 és az 1370-es évek közé lehet keltezni. Ez az Anjou-kori visegrádi királyi kúria több szakaszban történő kiépítését jelenti. A második valószínűleg a 14. század utolsó és a 15. század első negyedében, nagyrészt Mária és Zsigmond uralkodása alatt játszódott le. Ekkor részben a régi helyén egy teljesen új, sokkal nagyobb szabású palotát építettek fel. A harmadik periódust ennek a palotának a valószínűleg 1476 körül kezdődő, Mátyás-kori átépítése jelenti. Ezek a periódusok teljes mértékben szinkronban vannak a királyi palota többi épületrészében tapasztalható építési korszakokkal. Az első építési periódus Az Anjou-kori építkezéseken belül három szakaszt különböztethettünk meg. Bizonyosan az első építési szakaszban készült el a hegyoldal egyik teraszán felépített, szemeskályhával fűthető faház. 6 Ezzel egyidőben, magasan a hegyoldalban, egy emeletes, szintenként két helyiségből és egy lépcsőházból álló kőházat is emeltek. A déli földszinti helyiséget hypocaustum, az északit kandalló fűtötte. 7 A házhoz észak felől egy keleti oldalán támfallal védett kis udvar csatlakozott. Az udvar északi végén álló emeletes, több helyiséges, kandallós kőházról egyelőre nem tudjuk eldönteni, hogy már az első, vagy csak a második fázisban készült-e el. 8 Ezek a épületek mind lakóházak voltak, a kúriához azonban nyilván más épületeknek is kellett tartozniuk.
