F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Buzás Gergely: A visegrádi királyi palota déli épülettömbjének feltárása

Ezeket leginkább az ismert épületegyüttestől délre kellene keresnünk. Szinte bizonyosra vehetjük, hogy ezek az épületek a királyi kúriához tartoztak, ugyanis egy Zsigmond-kori oklevélből tudjuk, hogy Zsigmond király az Anjou-kori palotakápolnát az obszerváns ferenceseknek

9 adományozta. E mellé épült ki ezután a ferences kolostor, amelyet a királyi palota közvetlen déli szomszédságában tártunk fel

10

, tehát az Anjou-kori palotakápolna a palota déli része alatt előkerült Anjou-kori épületekhez tartozott. Valószínűnek kell tartanunk, hogy ez, a királyi palota területén megfogható legkorábbi építési periódus azonos azzal az első városi királyi rezidenciával, amelyet a Képes Krónika már az 1330-as Zach Felicián-féle merénylet színhelyeként említ. Ebben az esetben ezt a periódust a királyi udvar Visegrádra költözése: 1323

11

, és a merénylet időpontja: 1330 közé keltezhetjük. Károly Róbert Visegrádra költözése után nyilván először a várat építtette át. Ennek a munkának a végét jelezheti a vár Keresztelő Szt. János kápolnájának 1325-ös felszentelése.

12 A városi rezidencia kiépítésére inkább csak azután, az 1320-as évek második felében kerülhetett sor. Az Anjou-kori építkezések második szakaszában építették újjá a szemeskályhás faházat. Ezt a periódust egyelőre nem tudjuk pontosabban datálni. A harmadik Anjou-kori építési fázisban ismét átépítették a faház szemeskályháját, és ekkor készült el a hegy lábánál egy nagyméretű, kétszintes, kőfalú alsó és faszerkezetű felső szinttel (13. kép, 14. rajz)

13 épült ház (12. kép, 15. rajz).

14 Ez a ház egyértelműen gazdasági célokat szolgált: alsó szintje két helyiségre osztott pince volt,

15 felső szintjének déli termét pedig egy fémmegmunkáló műhely foglalta el (14. kép).

16 Elképzelhetőnek tartjuk, hogy ez a műhely volt az 1356-ban említett visegrádi pénzverő kamara.

17 Visegrádon valószínűleg már Károly Róbert korában volt pénzverde, ugyanis az alsó vár fölső udvarán egy Károly Róbert-kori nagy, földszintes kőházból Károly Róbert dénárokkal együtt, egy veretlen, ezüst éremlapka is előkerült.

18 Alighanem ezt a pénzverdét költöztették később ki a várból, amennyiben feltevésünk helyes, akkor a királyi kúria területére, ahol éppen számára emelték ezt a nagy, emeletes házat. Mivel ez az építkezés a palota Anjou-kori periódusának utolsó fázisába tartozik, minden bizonnyal már I. Lajos uralkodása idejében történt. A királyi udvar 1349-ben Budára költözött, és csak 1355-ben jött vissza Visegrádra. A visszaköltözés nyilván a kúria renoválásával járt együtt. Mivel a pénzverő kamarát csak 1356-ban említik a város területén, megkockáztathatjuk azt a feltevést, hogy az általunk kamaraépületként azonosított I. Lajos-kori házat 1355-ben építették. A második építési periódus A 14. század végén a korábbi királyi kúriát gyökeresen átépítették. Az átépítés során egy teljesen új, szabályos rendbe tervezett épületegyüttest hoztak létre, a korábbi lazán és szabadon elszórt épületcsoport helyett.

19 A palota helyén állott régi épületek közül a két faházat lebontották, maradványaikat a tereprendezések során kitermelt hatalmas mennyiségű földdel betemették. Mindössze a legfelső szinten álló