F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

TANULMÁNY - Koppány Tibor: Bakonyszentlászló evangélikus temploma

A déli homlokzat nyugati szakaszának felső részében előkerült keskeny és magas ablakról gyanítható, hogy az egy, a templomhajó nyugati végében álló karzat megvilágítására szolgált. Ebben az esetben a hasonló alaprajzú és részletképzésű téglatemplomok alapján két pilléren álló karzatra következtethetünk. Az nem állapítható meg, hogy a feltételezett karzat felett az ebben az esetben megszokott módon emelkedett-e torony. Az ismertetett források a templom építéstörténetének csupán újkori szakaszát világítják meg. A falu neve azonban, amely a templom középkori védőszentjét örökítette meg, azoknál sokkal régebbi időre utal, mint ahogyan korábbi építésre vall maga az épület és annak feltárt részletei is. A kétoldali falsávokkal épített templomhajó, a sarkain hasonlókkal díszített, sokszög záródású szentély, a feltárt ablakok, különösképpen pedig a déli kapuzat és annak részletei egyaránt az Árpád-kor végére utalnak. A bakonyszentlászlói templom eszerint a 13—14. század fordulójának évtizedeiben épült, s ha valóban királyi kanászok faluja volt a település, akkor építtetőjét a királyi hatalomban kereshetjük. JEGYZETEK 1. IIa Bálint - Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest, 1964. 155., 297. 2. Magyarország műemlékjegyzéke 2. kötet. Budapest, 1990. Első közlése Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 6. kötet. Veszprém, 1967. 122., alaprajzzal. Ennek alapján ismerteti a Veszprém megye régészeti topográfiája. 4. kötet. Budapest, 1972. 48. 3. Veszprém megye régészeti topográfiája i. h. — Itt köszönöm meg az akkori lelkésznek, Dorn Vilmosnak, valamint az egyházközségnek a rövid kutatás lehetőségét. 4. Rómer Flóris jegyzőkönyvei az OMvH könyvtárában. VII. kötet, 92., 96. és uő: A Bakony. Győr, 1860. 113. 5. 1432: Sörös Pongrác: Bakonybéli regeszták a XV. század első feléből. Történelmi Tár, 1903. 365.; 1437: uo. 369. 6. Zsigmondkori Okmánytár 1.2421., 2598. és Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. 1-3. Budapest, 1890-1897. 208. 7. OL.D1.18.154 és Csánki i.m III. 208. 8. 1478: Ol.Dl.18.154. és Csánki im II. 208.; 1488: OL.D1.28.340. és Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. A Veszprém megyei Levéltár kiadványai, 3. Veszprém, 1984.182, 189, 205.; valamint Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírása alapján (1531—16%). Veszprém, 1942. 34, 140-141. 9. A birtoklástörénetre Pákay i.m. 10. Ila-Kovacsics i. m. 254—255. és Kemény—Gyimessy: Evangélikus templomok. Budapest, 1944. 77. 11. A bakonyszentlászlói evangélikus egyházközség irattára, 1. anyakönyv, 1. A harang adatait Rómer Flóris jegyezte fel, III. jegyzőkönyv, 94. Feltételezhetően az 1867-es tűzvészben olvadt el, lásd Patay Pál: Corpus Campanarum Hungáriáé. Budapest, é. n. 66. 12. A bakonyszentlászlói evangélikus egyházközség irattára, 18. századi másolat. 13. uo. 1. anyakönyv, 251. 14. uo. az 1870. évi püspöki egyházlátogatás iratai. 15. uo. 16. Rómer Flóris i. m. 3. jegyzet 17. A bakonyszentlászlói evangélikus egyházközség irattára.