F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)
SZEMLE - Akk – Architektur-, Kunst- und Kulturgeschichte in Nord- und Westdeutschland (Lővei Pál)
ben az épületeket nem vették fel a műemlékjegyzékbe se. A történtek megkérdőjelezik a tartomány műemléki hivatalától független lübecki műemlékvédelmi szervezet létjogosultságát, amelyről kiderült, hogy valójában nem „önálló": az első- és másodfokú műemléki hatósági szereppel is rendelkező lübecki városi építési hatóság feladatára alkalmatlannak bizonyult. A város vezetése a történeti örökség fontosságát jelszóként ugyan hangoztatja, a helyi lakosságnak és a látogatóknak azonban az eredeti, értékes épületállományhoz semmivel nem kapcsolódó, új építményeket kínál. Az állásfoglalás szerzői felteszik a kérdést, mit ér az UNESCO elismerése a világ kulturális örökségét illetően, ha nem csupán idegen csapatok dubrovniki pusztításai ellen nem tud fellépni, de Lübeck megvédésére is képtelen a város saját építészei ellenében. Lübeck törlése a világörökség listájáról napirenden szerepel. A fentebb már említett múzeumalapítási hullám egy újabb létesítményének, az északrajna-westfaliai Porosz Múzeumnak a programjáról számol be részletesen Veit Veltzke (2/92. szám). Az 1990-ben bejegyzett alapítványt állami, tartományi és helyi közigazgatási szervek hozták létre, a kettős, mindeni és weseli helyszínű intézmény megnyitását 1994/95-re tervezik. Az építéstörténeti kutatások támogatására 1926-ban létrehozott Koldewey Társaság (Koldewey-Gesellschaft) egyre szerteágazóbb tevékenységét tárja elénk egy cikk (1/92. szám); a Társaság kétévente rendezett konferenciáira az utóbbi időben magyar kutatók is meghívást nyernek. Egy egész cikksorozatot szentel a folyóirat Németország művészettörténeti tanszékeinek bemutatására, az 1/91-es számban a bonni, a 2/92-esben a kölni szerepel. Helyet kapnak természetesen az újságban a Weserrenaissance-Museum kiállításával kapcsolatos tanulmányok és információk is. A 91/92-es téli szezon időszaki kiállítását a paderborni egyházmegyei múzeum anyagából rendezték „Egyházi művészet 1600 körül" címmel (4/91. szám). Az 1992-es nyár a neoreneszánsz jegyében („A reneszánsz reneszánsza") telik el; a kiállításhoz kapcsolódó szimpózium májusban már megrendezésre került, Farbaky Péter Ybl Miklósról szóló előadásával képviselte rajta hazánkat. Ez is jelzi, hogy a Weserrenaissance-Museum és az AKK figyel a Magyarországgal kapcsolatos dolgokra is. A 4/91-es számban rövid ismertetés jelent meg a braunschweigi „Budapest a középkorban" kiállításról. Részletes és igen hízelgő beszámolót közölt Julia Krawinkel az 1991-ben Sárospatakon rendezett reneszánszkonferenciáról az 1/92-es számban (csak a rendezők felsorolásából maradt ki sajnálatos módon az OMF), és ugyanez a szám tartalmaz ugyancsak kedvező recenziókat a budapesti Ybl-kiállítás katalógusáról (külön kiemelést nyert Mezey Alice új szempontú tanulmánya a természetes fénynek Ybl kastélyépítészetében játszott szerepéről) és a Lapidarium Hungaricum két első, modellértékűként jellemzett kötetéről. Lővei Pál