F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

SZEMLE - Akk – Architektur-, Kunst- und Kulturgeschichte in Nord- und Westdeutschland (Lővei Pál)

SZEMLE AKK — ARCHITEKTUR-, KUNST- UND KULTURGESCHICHTE IN NORD- UND WESTDEUTSCHLAND 1989-ben a Weser-folyó vidékének reneszánsz emlékeit bemutató kiállítással nyílt meg az északnyugat-németországi Lemgo melletti Brake kastélyában a „Weserrenaissance-Museum". Az újonnan létrehozott intézmény az észak-német reneszánsz kulturális, történelmi, gazdasági, technikai emlékeinek gyűjtését, bemutatását, népszerűsítését tűzte ki célul. Az állandó kiállítás mellett időszaki bemutatókat is rendeznek, a Németországban szokásos, gazdag kiállítási katalógusok, tanulmánykötetek közreadásával együtt. A múzeum igazgatójával, Dr. G. Ulrich Grossmannal az utóbbi időben több hazai intézmény is kiépített kapcsolatot, ennek következtében a múzeum kiadványai is eljutottak Magyarországra. Ezek közül most a negyedévenként megjelenő „AKK — Architektur-, Kunst- und Kulturgeschichte in Nord- und Westdeutschland" c. folyóiratot mutatom be, amelynek eddig öt száma (3/91, 4/91, 1/92, 2/92, 3/92) érkezett meg az OMvH könyvtárába. (Egyébként a múzeum kiállítási katalógusait és tanulmányköteteit tartalmazó, „Schriften des Weserrenaissance-Museums Schloss Brake" című könyvsorozat eddig megjelent hat kötetét is megkapta csere keretében a könyvtár.) A folyóirat kisméretű, 36—54 oldalas, kitűnő papíron nyomott, ízléses füzeteit jó kézbe venni. A bennük tárgyalt problémák egy része — a múzeumi „hírlevél"fünkcióból is adódóan — természetesen kívül esik a műemlékvédelem szorosan vett „érdeklődési körén": a múzeum letéti anyagából mutattak be például egy 16. századi, lüneburgi serleget (4/91. szám). Ugyancsak letét Geldorp Gortzius antwerpeni-kölni festőnek (1553—1619 után) egy fiatal nőt és idős férfit ábrázoló festménye, amelynek a festő oeuvre-jében található legközelebbi párhuzama a budapesti Szépművészeti Múzeum „Zsuzsanna és a vének" képe (1/92. szám). A cikkek, ismertetések nagyobb része azonban közvetlen érdeklődésünkre is számot tarthat. Erős ugyanis a periodika építészeti irányultsága, ami a címadásban is érvényre jut, és ami az új múzeum szervezésének sajátosságait — igen széleskörű, kultúrtörténeti szemléletű témaadás — is jelzi. Egy kutatási jelentés (3/91. szám) a Karlsruhei Egyetem Építészeti Karának Tartószerkezeti Tanszékén 1985 óta folyó munka témáját, rendszerét és eddigi eredményeit mutatja be. A régi, történeti szempontból is fontos szerkezetek, anyagok vizsgálatát az a felismerés előzte meg, hogy a műemlék épületeken a mai normák szerint végrehajtott, állékonyságbiztosítási munkálatok nehezen hozhatók összhangba a műemléki érdekekkel és elvekkel, aminek egyik alapvető oka az, hogy a helyreállításokat tervező mérnökök nem rendelkeznek szabálygyűjteménnyel a hagyományos építőanyagok és szerkezetek vonatkozásában, és így olyan épületrészek, tartozékok is elpusztulnak, amelyek évszázadokon át bizonyították teherbíró képességüket és javíthatók lennének, csak éppen nem felelnek meg az érvényes építőipari normáknak.