F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - F. Mentényi Klára: A kőszegi jezsuita majd bencés rendház kutatása

F. Mentényi Klára A KŐSZEGI JEZSUITA MAJD BENCÉS RENDHÁZ KUTATÁSA A jezsuiták Kőszegre telepítésének gondolata Pázmány Pétertől származott. Ó volt az, aki már 1626-ban javasolta, majd 1635-ben, a nagyszombati egyetem megnyitása alkalmával rendezett tanácskozáson támogatta azt az elképzelést, miszerint az ez idő tájt szinte teljesen protestáns városban jezsuita kollégium és gimnázium létesüljön.

1 Széchenyi György győri püspök, majd kalocsai érsek 1666-ban I. Lipót királyhoz írt levelében ismét szorgalmazta az intézmény felállítását

2

. A hosszú ideig tartó huzavona végül is 1675. október 22-én dőlt el. A várost a templomok és a parókiaházak erőszakos elvételével

3 megadásra kényszerítették, és a magisztrátus ezen a napon aláírta azt a Kollonich Lipót és Széchényi György által kezdeményezett szerződést,

4 amelynek alapján a jezsuiták megvetették a lábukat Kőszegen. Már ebben kijelölték a létesítendő székház helyét: „A város a létrehozni és fenntartani kívánt Jézus Társaság kollégiuma számára mindenekelőtt átadja a Szent Jakab-templomot és a vele szomszédos parókiaházat, azzal a közzel együtt, ami az említett Szent Jakab templom és parókia között van; továbbá három összefüggő házacskát, nevezetesen Frankovics János, Csirip András és a Zombori-féle házat."

5 A História Domus magára az épületre vonatkozóan is ad felvilágosításokat. A szakirodalomban már régóta ismert Pietro Orsolini neve, aki 1651-1659 között a lékai ágostonrendi templomot és kolostort építette,

6

majd 1673-74-ben Sárváron, feltehetően a plébániatemplomon

7

dolgozott. A Nádasdy Ferenc országbíró megbízásából működő Orsolini 1669-ben Lékán egy négy telekből álló ún. „Hof" örökös tulajdonosává vált és mentesült minden uradalmi kötelezettség alól.

8 Állítólag kőműves céhet is szervezett,

9 ennek működésére vonatkozólag azonban egyenlőre nincsenek biztos adatok. A kollégium történetéből mindenesetre pontosan tudjuk, hogy - a kor általános szokása szerint

10 - az épülethez tervrajz készült, amelyet Rómában hagytak jóvá: „...iuxta delineationem factam et Romae approbatam..."

11

. A tervezett kétemeletes épület a Szent Jakab-templommal párhuzamosan 22 öl hosszú és 8 öl 4 láb magas, valamint 6 öl 5 láb széles volt a leírás szerint. A helyiségeket beboltozták. A pince kialakításakor az ott talált épülettörmeléket elegyengették. Kívül és belül egyaránt fehérítették, tehát kezdetben a belsők is csupán fehér meszelést kaptak. A forrásból egyértelműen kiderül, hogy ekkor készült az eredetileg 4 láb hosszúra és 4 láb szélesre tervezett sekrestye is, fölötte a szintén boltozott oratóriummal úgy, hogy ezek a terek közvetlenül kapcsolódtak a templomhoz és a rendházhoz.

12 Az 1990-91. évi - helyreállítással, illetve átalakítással

13 összefüggő - részleges belső kutatás során tisztázódott néhány lényeges építéstörténeti kérdés.