F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Arnóth Ádám - Lővei Pál: Az egerlövői református templom

Arnóth Ádám - Lővei Pál AZ EGERLÖVŐI REFORMÁTUS TEMPLOM A Borsodban fekvő,, Heves megyével is határos Egerlövő (a középkorban Lövő) községet először 1221-ben említik.

1 Ennél az évszámnál református templomának egy része korábbiak bizonyult, midőn a külső homlokzat tatarozása során, 1986-ban, mód nyílt a falfelületek vizsgálatára.

2 Az egykori középkori egyház hajóját és félköríves szentélyét, amelyek a mai templom keleti toldalékát képezik, szabályos, román kori kváderfal alkotja. A nyugati falat az új, 1828-ban megkezdett bővítés során bontották el. A középkori tömeg azáltal is változtatást szenvedett, hogy a falakat megmagasítva a szentély fölé építették a templom tornyát (14. kép) ; a belsőbe fiókos dongaboltozatot húztak, amely lehetetlenné tette a kívül megtalált középkori nyílások teljes kibontását. A déli falon a vizsgálatok kezdetekor egy szép kváderekkel és téglával befalazott, félköríves kapu (16. kép) látszott, keleti oldalán az ívből is megmaradt egy ívkő. A vállpárkány t a keleti oldalon teljesen lefaragták, a nyugatinál a profil egy része f elismerhető volt (15. kép). Az eredeti, vékony meszelés az ívkövön részben megmaradt, felületén a kapu bélletébe is befordult. A hajó két, egymás alatt lévő keleti ablakától keletre egy keskeny, téglából való befalazás alja mutatkozott, talán egy román kori résablak. Az apszis déli falán, a hajó falával való találkozásnál egy lefaragott lizéna nyoma látszott, majd az apszisfalon távolabb egy további lefaragásnyom. A kváderfalat újkori, kavicsos vakolat fedte, fölötte simított réteggel - ez már a nyugai bővítés után készült. A szentély vakolatának leverése során kiderült, hogy az eredeti felületeket meszelés borította. A falba szép szabályos betűkkel és számokkal „MK 1936 V hó 11" feliratot véstek a szentély déli részén, „1834 Rénovât" és „1936" olvasható az északi felén. A déli falon leírt lizénák felfutnak magasra, párjaik az északi falrészen is megtalálhatók. Eredetileg valószínűleg hat lizéna volt, a két szélső szélesebb, a falközépre esők jóval keskenyebbek.

3 A szentély déli falszakaszán, a két déli lizéna között félköríves záródású, kisebb román ablak került elő. Befalazása kváderekkel és téglával történt. Kibontva kiderült, hogy külső és belső rézsűje a keskeny ablaknyílással együtt teljesen ép. Egyes kövei vörös homokkőből készültek. A felső, íves záradékot vésett, félkörívben futó vonal keretelte, amelynek csak nyugati része maradt meg. Hasonló résablak, ugyancsak épen, előkerült a szentély északi oldalán is. Elképzelhető, hogy egykor egy harmadik szentélyablak is nyílott az apszis középtengelyében, de itt ma 19. századi, kőkeretes ajtó található. A déli kapu befalazásában kváderek és LE monogrammú téglák voltak. A kapu szélessége 156 cm, vállmagassága a mai járószint felett kb. 138 cm, de ez a külső szint