F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - M. Kozák Éva: Kutatások a zánkai református templomban

A belső felületeket a középkorban kifestették. Ez elsősorban a szentély boltozatán figyelhető meg, ahol több rétegben láthatók festett felületek. A templom külső részén végzett kutatási eredmények közül említésre méltó a szentély déli falához épített 13. század végi boltozott sírfolyosó. A halottakat a sziklába vájt, lekerekített, kivésett sírba helyezték. E temetkezési forma több példáját ismerjük a Balaton-felvidéken (pl. Vörösberény, Felsőörs). A Szt. István tiszteletére szentelt zánkai templom a Balaton-felvidék legépebben megmaradt egyházai, és egyben legkorábbi templomai közé tartozik. Elsősorban a szentély alaprajzi kialakítása révén sorolható a ritkább emlékek közé. Ez az alaprajz keleti eredetű, analógiáit szép számban megtalálhatjuk Észak-Itáliában, az Adria partvidékén. A magyar emlékanyagban legkorábbi példája a Zalavár récéskúti bazilika (11. század). Templomunk több vonatkozásban is összefüggést mutat a közeli dörgicsei templomokkal. Ezek közül a legrégebbi a felső-dörgicsei Szt. Péter tiszteletére szentelt templom. Ennek a kéthajós és kétszentélyes kis templomnak északi szentélye közel áll a zánkaihoz. (1082) E területtől távolabbi analógiák a Győr-Sopron megyében fekvő hidegségi rotunda (12. század közepe), a Pozsony megyei dejtei (Dehtice 1172) és a Pest megyében fekvő biatorbágyi rotunda hajója. A templom nyugati oldalán a 13. században emelt torony analógiáit a környező területről ismerjük. A legközelebb áll hozzá az alsó-dörgicsei templom tornya, de említhető a nagyvázsonyi és vörösberényi templomok tornya is. Ez a toronytípus nálunk nem gyakori, de szász területen, Brandenburgban, meisseni és magdeburgi területen a 13. században a falusi templomok körében elterjedt építési forma. A templom tömegében és részletkiképzésében is visszaállítható eredeti román kori állapotába. A helyreállítási munkák ez év tavaszán elkezdődtek, és így várható, hogy a közeljövőben a Balaton-felvidék új értékes emlékkel gyarapodik." JEGYZETEK 1. Ente Géza-Geró László: A Balaton környék műemlékei. Bp, 1958.20. 2. Levéltári Közlemények (szerk. Csánki Dezső) Bp, 1924. II. 1-4.155. 3. Kiss Lajos : Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp, 1978.717. 4. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp, 1897. III. 125.; Az 1330-as oklevél: Veszprém kápL h. lt Cap.108. 5. Ortvay Tivadar. Magyarország egyházi földleírása a XV. század elején. I. Bp, 1891.297. 6. Csánki Dezső-\\\. 151. 7. Mint Sándor: Ünnepi kalendárium. Bp, 1977.210. 8. Pákai Zsolt: Adalékok a tapolcai- és sümegi járás török-kori történetéhez, a rovásadó összeírások alapján (1531 -1696). Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1984.17.251.; Összef oglalóadatközlés Zánkáról: Veszprém megyei Topográfia 1.191.; Koppány Tibor: A Balaton-felvidék román kori templomai. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1., 1963.111-112., 1972.11., 240-241. 9. RómerFlóris: Román-és átmenetkorú építményekhazánk területén. Archaelógiai Közlemények X. II. füzet, 1876.59-60. 10. Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp, 1907.121. 11. A helyreállítási terveket SchőnernéPusztai Ilona építész készíti, a kivitelező a Székesfehérvári Kirendeltség. A kertészeti tervek /. Szikra Éva kerttervező munkái.