F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

TÁJÉKOZTATÓ - Beszámoló a Veszprém megyei műemléki topográfia anyaggyűjtéséről (1985-1991) (Koppány Tibor)

környékén és Szigliget körül sikerült megindítani az ott található emlékek lejárását. Közben, 1987 és 1990 között készült el az OMF és a Néprajzi Múzeum adattárainak feldolgozásával a népi műemlékek első, nagyvonalú számbavétele. Ugyanebben az időben kezdődött a köztéri szobrok, útmenti keresztek és a temetők anyagának gyűjtése is. Már az első évek eredményei nyomán látszott, hogy a hivatalosan védett, ezernél is több épület csak kis része annak a gazdagságnak, amely Veszprém megye területén található. A helyszíni bejárás újabb, eddig ismeretlen középkori templomokat és templomrészeket tárt fel, a védetteknél semmivel sem jelentéktelenebb és kisebb értékű barokk és klasszicista templomokat, plébániákat, paplakokat, kisebb kastélyokat és kúriákat talált, nem is kis számban. A köztéri szobrok, az útmenti keresztek, de főként a temetők számba vehető anyaga pedig nem várt gazdagságban tárult fel. A megye építészeti képét vizsgálva merült fel a gyűjtés időhatárainak kérdése. A kezdetet jelentő és csak igen kis számú, felszínen is látható római emlékekkel szemben a 20. század által felépített és ma már befejezett történelmi múltat jelző épületek szerepeltetése jelenthet problémát. Medgyaszay István század elején épített veszprémi színháza védett épület, az ugyancsak általa tervezett veszprémi múzeum azonban már nem. Nem élvez műemléki védelmet Veszprém, Pápa, Balatonfüred és még számtalan település sok olyan, főként a századfordulón emelt épülete, amely pedig a hazai építészet múltjának alakulása szempontjából semmiképpen sem elhanyagolható. Meggondolandó az is, nem volna-e helye a topográfiában a két világháború közötti évtizedekolyan jelentós építményeinek,mintpl. a veszprémi völgyhíd, a pápai református templom vagy az MTA tihanyi biológiai intézetének épülete. Külön kell kiemelnünk a megye területén egykor volt, a közeli múltban sajnálatos módon elpusztult, értékes épületeket és építményeket, főleg kastélyokat, de az egyes tájakra jellemző népi épületeket is, amelyekre vonatkozóan szintén gyűlik az anyag. Az 1985 és 1991 közötti időben a nagy kiterjedésű és emlékekben gazdag megye műemléki anyagának nagyjából a felét sikerült lejárnunk és begyűjtenünk. Mindezt az MTA és az OMF nem csekély anyagi támogatása tette lehetővé, bár szervezeti feltételei sajnos nem valósulhattak meg. Az MTA anyagi támogatása ettől az évtől megszűnt. Az újjászervezett műemléki főhatóság ezért emelte meg az eddig jogelődje által nyújtott anyagi lehetőségeket. A korábbiakkal azonos körülmények között azonban ugyanannyi idő szükséges az emlékanyag másik felének összegyűjtésére is, ez pedig azzal a veszéllyel járhat, hogy az első években bekerült anyag a teljes gyűjtés befejezésének idejére túlhaladottá válik, s a tervezett kötetet - vagy inkább köteteket - egységes szempontok alapján nem lehet megírni. A magyar műemlékvédelem központi intézményének jelenleg folyó átszervezése a további munka szempontjából ígéretesnek tűnik. Az önálló, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tudományos Főosztályán belül felállítandó topográfiai osztály léte biztosítéka lehet a gyűjtő és számbavételi munka sokkal szervezettebb bonyolításának és ezzel felgyorsításának, ha ahhoz a szükséges anyagiak is rendelkezésre állnak. Erre és az eddigi szűkös személyi fel tételek bővítésére, azon keresztül pedig a gyűjtő és feldolgozó munka belátható időn belüli befejezésérc van remény.