F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)
TÁJÉKOZTATÓ - A Castrum Bene Egyesület szakmai előzményei, megalakulása és céljai (Juan Cabello - Feld István)
Az eddigi tapasztalatok alapján kezd kirajzolódni a megye területének építészet- és művészettörténete is. Előkészületben van a római emlékanyag részletes és összefoglaló feldolgozása, nagyjából összeállt a középkor művészeti képe és nagy vonalakban kialakult a Pápa, Sümeg, Veszprém központok körül szerveződött újkori, főleg barokk művészeti kép. Ebben az évben sikerült megindítani a népi műemlékek végleges feldolgozását is. A Veszprém megyei műemléki topográfia összeállításához összefoglaló tanulmányok is szükségesek lesznek majd, ezek elkészítése azonban csak a gyűjtőmunka befejezésével lehetséges. Koppány Tibor * A CASTRUM BENE EGYESÜLET SZAKMAI ELŐZMÉNYEI, MEGALAKULÁSA ÉS CÉLJAI 1989 tavaszán az Országos Műemléki Felügyelőség, a Budapesti Történeti Múzeum és az egri Dobó István Vármúzeum középkori várak régészeti kutatásával már több éve foglalkozó munkatársai, név szerint Juan Cabello, Feld István és Szabó J. József egy, a középkori várak összetett kérdéskörét modern, történeti-régészeti-építészeti- és művészettörténeti módszerekkel vizsgáló tudományos tanácskozás szervezését kezdeményezték. E szakterület, melyet mindeddig főként építészek és igen gyakran jó szándékú, bár erősen romantikus beállítottságú laikusok műveltek, s amelyre - nyugat -európai eredmények alapján - csak az utóbbi évtizedben irányult a történészek figyelme, a jelenlegi magyarországi tudományos intézményi struktúrán kívül rekedt. Az MTA Régészeti Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum nem foglalkozik e kérdéskörrel, az Országos Műemléki Felügyelőség (ma már Országos Műemlékvédelmi Hivatal) feladataiból és szervezetéből adódóan nem vállalhatja fel az „anyaintézmény" szerepét, nem beszélve a többi, regionális múzeumról vagy más intézményről (MTA Történettudományi vagy Művészettörténeti Intézet). Eredményei így csak igen ritkán jelenhettek meg tudományos fórumokon, az újabb - sokszor épp folyamatban levő kutatások nagyon lassan kerültek bele a tudományos köztudatba, s így konzerválódott „a várkutatás" romantikus megítélése, annak ellenére, hogy az erődített építmények vizsgálata legalább olyan fontos az adott korszak egésze megítélése szempontjából, mint pl. a városok vagy falusi telepek kutatása. A szervezők így elkerülhetetlenül bizonyos mértékig magánemberként jártak el, amikor - felhasználva a Gyöngyös feletti Mátrafüreden található Benevár régészeti kutatása során Szabó J. Józsefnek a Mátra Múzeummal kialakított jó munkakapcsolatát -1989. szeptember első hetére „Várak a 13. században - a magyar várkutatás fénykora" címmel, önköltséges tudományos kollokviumot hívtak össze Mátrafüredre - a szükséges egyéb költségeket (nyugdíjas szakemberek meghívása, előadói honorárium) nagyrészt a benevári kutatási költségekből fedezve. Hét külföldi szakember meghívásának anyagi alapját az Országos Műemléki Felügyelőség és a Budapesti Történeti Múzeum több tízezer forintra rúgó áldozatkészsége biztosította.
