F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

TÁJÉKOZTATÓ - Beszámoló a Veszprém megyei műemléki topográfia anyaggyűjtéséről (1985-1991) (Koppány Tibor)

BESZÁMOLÓ A VESZPRÉM MEGYEI MŰEMLÉKI TOPOGRÁFIA ANYAGGYŰJTÉSÉRŐL (1985-1991) Tíz évvel ezelőtt kezdte meg újból az Országos Műemléki Felügyelőség a műemléki topográfiák előmunkálatait, akkor a Magyar Tudományos Akadémia jelentős anyagi segítségével. A lehetőségek, a tárgyi és személyi adottságok számbavétele nyomán született döntés szerint három terület emlékeinek felderítése indult meg: elsősorban Budapest belvárosáé, valamint Komárom-Esztergom és Veszprém megyéé. Az első téma azóta feldolgozásra került és kiadásra készen áll, a második és a harmadik készülőben van, anyaggyűjtó munkája folyik. Veszprém az ország védett épületekben Borsod-Abaúj-Zemplén mellett leggazdagabb megyéje, az 1990. évi műemlékjegyzékmintegy 1100 épületet és építményt tart számon területén. Ennek az emlékekben rendkívül gazdag megyének kiválasztását elsősorban az indokolta, hogy az elmúlt évtizedekben sok műemlékben folyt kutatás és helyreállítás, s ezzel a munkával kapcsolatosan építésztörténeti és általános művészettörténeti szempontból számos összefoglaló és részletkutatás eredménye jelent meg nyomtatásban. Ezen kívül a megye helytörténeti irodalma is jelentősen bővült a közeli múltban. A számbavétel szempontjából is az élen járt az ország megyéi között. Központi és helyi, hivatalos és egyéni kezdeményezésre elkészült a megye régészeti topográfiája, helytörténeti lexikona, a középkori várak és templomok, a reneszánsz töredékekben maradt emlékei, a barokk és klasszicista kastélyok összegyűjtése, sőt részben felmérése és jó eredményekkel gyűlt a népi építészet emékeinek számbavétele is. A munkát egyszerre több irányból kezdtük meg. Az első két évet az OMF gyűjteményeiben található anyag számba vétele töltötte ki. A kis létszámmal megkezdett feltáró munka segítségével számba vettük és tájékozódtunk a tervtár, a fényképtár és a könyvtár anyagában, valamint rendeztük az 1959 óta gyűlő adattár cédulaanyagát. Közben megindult a forrásfeltáró gyűjtés, elsősorban Veszprémben, ahol a megyei és a püspöki levéltár anyagának cédulázását kezdte meg egy-egy kisebb csoport. A megyei levéltár rendkívül ígéretesnek látszó feltárása az ott dolgozók egyéb irányú elfoglaltsága miatt egy év után sajnálatos módon megszakadt. A püspöki levéltárban 1990-ig sikerült átnézni és feldolgozni az 1696 és 1846közötti püspöki egyházlátogatások, valaminta 1819. századi, az egyházi épületekre, főleg a templomokra vonatkozó, rendkívül értékes írásos anyagot. A püspöki, főleg pedig a káptalani levéltár-amelynekanyaga teljességgel ismeretlen - további feltárása személyi okok miatt egyelőre megszakadt. Megindult viszont a gyűjtőmunka az Országos Levéltárban, ahol a megye egykori nagybirtokos családjainak, jelenleg a Zichyeknek fennmaradt irataiban folyik a kutatás. A helyszíni bejárást 1987-ben tudtuk megkezdeni. Ekkor indult meg több közreműködővel Veszprém városa - és azon belül a vámegyed - épületeinek leírása, alaprajzi felmérése és fényképezése, valaminta Veszprémtől délkeletre és a Pápától kelet felé elterülő vidékek emlékeinek számbavétele. Újabb kutatók bevonásával ehhez a következő években a Balatonfüredtől Badacsonyig húzódó területen, Zirc tágabb