N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)
MŰHELY - Déry Attila: Adalékok az ún. Kecskeméti ház történetéhez (Budapest V. ker., Veres Pálné u. 9.)
megbízható, bár Pártos testvérével együtt inaskodott, és az épület szobrai szeme láttára készültek. Feltehetően Róna közlésére támaszkodik Medvey Lajos szoborkatalógusa is. 20 A Fővárosi Közterületi Tervtárban ma már nincs meg az épület eredeti beadványi terve, csupán egy építés közbeni változtatás nagyobb léptékű részletrajza, Pártos Gyula aláírásával. Eredeti iratok és egy hozzájuk tartozó épületterv - feltehetően az engedélyezési terv másodpéldánya - található viszont a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban, Lechner Ödön és Pártos Gyula aláírásával 21 (13-14. kép). Az iratok szerint ők nyerték meg a Kecskemét városa által az illető pesti telekre hirdetett tervpályázatot, és az épületet is ők tervezték. Feltehetően ez az igazság; a családi emlékezet egyoldalúsága, a Bauzeitung pontossága, a tervtan és levéltári adatok eltérései, továbbá egyéb ismereteink eredője: kettőjük együttes szerzősége. Nem kizárt, hogy Lechner vázlatai alapján Pártos tervezte az épületet, vagy - más, e korszakban ismert építész-vállalkozó feladatmegosztását átvéve -, Lechner a homlokzat, Pártos pedig a homlokzat mögötti belső terek kialakításán dolgozott. 22 Az említett iratok és a Bauzeitung szerint a ház 1873-74-ben épült fel. Kérdés, hogy e szokatlan, színpadias kompozíciójú és ráadásul magyar témájú szobrokat ki alkothatta az 1870-es évek elején Pesten. Az abban az időben ekkora munkára vállalkozni képes művészek közül Hentsch Ignác, Schaffer Károly és Ziegelwagner Mátyás hangsúlyozottan „görögös" 23 ízlésű volt. A Szandház testvérek felfogásához ugyan közelebb állott a figurák monumentális realizmusa, de ilyen színvonalú alkotás nem került ki a kezük alól. Róna megnevezi az alkotókat: a szobrokat Hentsch Ignác műhelyében Lötz Károly vázlatai után Kunst József mintázta és Dinnert Ferenc 24 faragta kőbe. 25 Ez megfelel a Bauzeitung, Hentsch Ignácot - mint vállalkozót - megnevező közlésének is. 26 Az épület árlejtésének eredeti jegyzőkönyve szintén ezt bizonyítja. 27 Lötz kompozíciós készsége, a tehetséges Kunst mintázóképessége és Dinnert aprólékossága együtt hozták létre e műveket. Ami Marhenke Vilmost illeti, kizártnak tekinthetjük, hogy az 1870-es évek elején Budapestre került fiatal szobrász az akkori pesti művészi-személyi viszonyok között, kezdőként ekkora megbízáshoz juthatott volna. Továbbá akkori ismert, még kifejezetten a posztklasszicista ízléshez igazodó művészi felfogása egyaránt idegen az épület neoreneszánsz homlokzati megoldásától és a megvalósult figurák naturalisztikus beállításától. 28 A szobrok első helyes felsorolását Simon Magdolnának köszönhetjük: 29 1. emelet, Veres Pálné utcai oldal - Hunyadi János, Árpád, Nyáry Pál utcai oldal - Töhötöm, Koháry(?); II. emelet, Veres Pálné utcai oldal - Hunyadi Mátyás, Léi, Nyáry Pál utcai oldal - Örs, Katona József; III. emelet, Veres Pálné utcai oldal - I. Rákóczy György, 30 Ond, Nyáry Pál utcai oldal - Szabolcs, Huba. Attila szobra nincs (nem is volt) a ház homlokzatán. A szobrok anyagát - helyesen - Medvey Lajos határozta meg: nem gipszből, hanem sóskúti mészkőből készültek. 31 A korabeli szobrászati és építészeti gyakorlat ilyen méretű és művészi igényességű szobor gipszből való elkészítését nem engedte meg. A sóskúti mészkő volt a kor pesti épületszobrászainak tipikus kőanyaga; a fentebb említettek - alakos megbízások esetén - szintén állandóan ebből dolgoztak. Kerámia épületdíszítő szobrot ekkor még nem csináltak, a bronz túl drága volt, az ónszobor öntése pedig körülményes, ezért ritkán folyamodtak hozzá.
