N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

MŰHELY - Déry Attila: Adalékok az ún. Kecskeméti ház történetéhez (Budapest V. ker., Veres Pálné u. 9.)

JEGYZETEK 1. Kismarty-Lechner Jenő: Lechner Ödön. Bp., 1961. 13-16. 2. önéletrajzi vázlat. A Ház 1911., konkrét címmegjelölések nélkül. 3. A szakirodalomban elterjedt névírással szemben valójában Marhenke Vilmosnak hívták; ezt aláírása, iratai, hirdetései, prospektusai, sírköve stb. tanúsítják. Időnként Marschenke, sőt Marchent! (Archaeologiai Értesítő 1872. 26.) formában is ismert. 4. Kismarty-Lechner i. m. 13. 5. Kismarty-Lechner i. m. 13. 6. Kismarty-Lechner i. m. 16. 7. Bakonyi Tibor-Kubinszky Mihály: Lechner Ödön. Bp., 1981. 19. 8. Bakonyi-Kubinszky: i. m. 189. 9. Hadik András: Lechner Ödön építőművész pályája. Lechner Ödön (1845-1914) kiállításának katalógusa. Magyar Építészeti Múzeum 1985. 32. Ybl dicséretére vonatkozólag ez az írás sem ad fonást; a szerző a családi emlékezetre támaszkodott (Hadik András személyes közlése). 10. Simon Magdolna: Tervek és épületek. CUMANIA 8. A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve 1984. 14. 11. Nóvák László: Három város építészete. Nagykőrös, 1989. 393. 12. Nóvák i. m. 397. 13. Például: Tüköry-ház - 1873., Bp. V., Arany J. u. 6-8. helyén (elpusztult), tervezte Hauszmann Alajos; Kiss-ház - 1875., Bp. V., Szent I. tér 3. tervezte Lechner Ödön, 14. Bp. Vffl., Rákóczi tér 4/b. 15. Kismarty-Lechner i. m. 66. 16. BU. 1874. 243. Pártost még korábbi nevén, Punczmann-nak nevezte. 17. Eduard Kornhoffer. 18. Anton Hell. 19. Róna József: Egy magyar művész élete. Bp., 1929. 148. kép: 152. után 20. Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Bp., 1929. 33. 21. BKML XV. ,,Pesti Ház". Megjegyzendő, hogy a telekre korábban, 1870 körül Krabe Ignác (két homlokzati változatban), valamint Ybl Miklós is készített tervvázlatot. Ybl 1872-ben Lechner és Pártos tervéről a Magyar Mérnök és Építész Egylet nevében kedvező szakvéleményt adott. uo. 22. Ez az eljárás, tudniillik a tervezési feladatok megosztása még a 20. században sem volt példa nélkül álló, de leginkább az 1860-1870-es években dívott. így dolgozott például Frey Lajos a Buzzi és Kéler, Linzbauer István és Vöjta Donát a Rill és Schomann, sőt egy alkalommal Ybl Miklós a Schubert és Hikisch cégnek (Bp. V., Zoltán u. 7-9.). 23. Vagyis posztklasszicista (a „görögös" meghatározás Róna Józseftől származik). 24. Dinnert Ferenc (Pest 1820 - Óbuda? 1894), Smtmáry Gabriella: Dinnert Ferenc szobrász és kőfaragó (1820-1894). Művészettörténeti Értesítő 1984/3. 174-177. 25. Róna i. m. I. 152. után 26. BU. 1874. 243. Hentsch, - másokkal együtt - Kunstot és Dinnertet állandóan foglalkoztatta műhelyében. 27. BKML, a „Pesti Ház" iratcsomagban. Az árlejtést Oppenheimer Ignác és Hentsch Ignác nyerte. A szobrokat Hentsch készítette. Feltehető, hogy az igények „menet (építés) közben" változtak és Oppenheimer ezeknek már nem tudott eleget tenni, tudniillik nem volt felkészültsége és apparátusa az elkészült szobrok folytatásához. Az ő erősen megnyúlt szoboralakjai teljesen idegenek a Kecskeméti ház díszítésétől. Marhenke Vilmos nem vett részt az árlejtésen. 28. Marhenke Vilmos (?, 1842. V. 8. - Bp., 1915. DI. 3.) kerámiaszobrász „specialista", a 19. század végén épületkerámia-gyáros. Klasszicizáló szemléletéről fiatalkori vázlatkönyvei tanúskodnak (Annus Ferencné tulajdonában Bp. D., Sodrás u. 10/b.). 29. Simon i. m. 14. 30. A felsorolásban tévesen Zrínyi Miklós szerepel. 31. Medvey i. m. 33. - Erről az árlejtés is szólt.