N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

MŰHELY - Déry Attila: Adalékok az ún. Kecskeméti ház történetéhez (Budapest V. ker., Veres Pálné u. 9.)

Déry Attila ADALÉKOK AZ ÚN. KECSKEMÉTI HÁZ TÖRTÉNETÉHEZ (BUDAPEST V., Veres Pálné u. 9.) Az épületről először Kismarty-Lechner Jenő

1 írt. Szerinte 1871 körül épült, tervezője Lechner Ödön volt, szobrait Marhenke Vilmos alkotta. Állítását nem levéltári adat, hanem - feltehetően - családi emlékezet támasztotta alá. Idézi emellett Lechner Ödönnek az ,,A ház" című folyóiratban megjelent emlékezését is, amely szerint... (Pártos Gyulával) „néhány bérházat építettünk".

2 Marhenke

3 szerzősége mellett KismartyLechner Jenő szerint az szól, hogy ő is kőbányai volt, tehát ismerniük kellett egymást,

4 ezért dolgozhattak is együtt. A szobrokról megállapítja, hogy ezek „történelmi alakokat ábrázoló gipszszobrok.

5 Felsorolásában említi Attila szobrát, sőt, képet is közöl róla, a szobor azonban - jól látható bevésett névbetűi szerint - Árpádot ábrázolja.

6 Átveszi e megállapításokat a Bakonyi-Kubinszky-féle Lechner-életrajz,

7 kiemelve, hogy a történelmi szobrok elhelyezése az épületen „Lechner életművében... első jele a magyar nemzeti múlthoz való kötődésnek". Forrást e mű sem közöl, viszont lábjegyzetben megjegyzi, hogy „különösen érdekes Attila megjelenítése, ami országszerte ritka."

8 A tervező személyét tekintve nem mond újat Hadik András Lechner életpályáját ismertető írása sem, ám megjegyzi, hogy Lechner e tervét Ybl Miklós megdicsérte.

9 Simon Magdolna írja le először, hogy Lechner Ödön eme épületet Pártos Gyulával együtt tervezte, sőt, kitér Pártos önálló tervezői tevékenységére is.

10 Nóvák László a Veres Pálné utcai házat

11 Lechner és Pártos közös műveként jelöli meg, és közli az épület tervének fényképét

12 is. Lechner Ödön Pártos Gyulával és Hauszmann Alajossal együtt Berlinben tanult. Működésük kezdetén mindhárman ugyanazon a fantáziátlan „berlini" neoreneszánsz építészeti nyelven szólaltak meg, amelyet az utókor joggal azonosít az eklektika középszerűségével.

13 Meg kell jegyeznünk, hogy Pártos Gyula jelentős számú önállóan tervezett épületet mondhat magáénak: működési területe a kecskeméti Nagy takarék (1874) eklektikájától a pesti Nőipariskola (1913)

14 téglaburkolatos neogótikájáig terjedt. Bár közös irodát tartottak fenn Lechner Ödönnel, terveztek együtt is, külön is. Társas viszonyuk csaknem a századfordulóig fönnállott, ami kapcsolatuk stabilitására utal. Az utókor hajlamos Pártost Kismarty-Lechner rosszallása alapján - amely abból indul ki, hogy az Iparművészeti Múzeum emléktábláján előbb szerepel az ő neve, mint Lechneré

15 megítélni; holott azt sem tudjuk, ki fogalmazta az emléktábla szövegét. Az irigy és Lechner babérjain élősködő építész képe nem illik Pártos Gyula, a korabeli magyar építésztársadalomban jelentős és önzetlen szerepet játszó alakjához; vele kapcsolatos ítéletünket a jövőben feltétlenül árnyalni kell. A Bauzeitung für Ungarn szerint az épületet Pártos Gyula tervezte.

16 E szakfolyóirat megbízhatóságát főszerkesztő tulajdonosának

17 és építészeti szemleírójának

18 szűklátókörű hivatalnoki precizitása, valamint közleményeinek fizetett hirdetés-jellege biztosította; egy pontatlan közlés olvasóinak elvesztésével járt volna. Pártos szerzőségéről olvashatunk Róna József emlékirataiban is.

19 Az ő emlékezete azonban nem feltétlenül