Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)
A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai - V. Szerkezeti összefüggések és rekonstrukciók
párkánya lemez-kima keretelésű kandallópárkányhoz tartozott (802.64-65. kat. sz.; 211-213. kép). Kandalló eleme volt az a függőleges elhelyezésű, két szélén lemezzel és közöttük domború mezővel kifaragott töredék is, amely eredetileg konzolt támasztott alá (802.66. kat. sz.; 214. kép). A nyíláskeretek, az ajtó- és ablakkeretek anyaga finomszemcsés pannon homokkő, kisebb részben permi vörös homokkő, a kandallóké minden esetben a finomabban megmunkálható permi vörös homokkő. Mindkét kőfajta a Balaton-felvidéknek a veszprémi püspökség birtokában levő területein fordul elő, részben azon a nevében is bányahelyet jelölő Kővágóörsön és Köveskálon, ahonnét a sümegi vár reneszánsz részletei is származnak. A két kőanyag, valamint harmadikként a Sümegen és Devecserben egyaránt megtalálható budai márga jelzi, hogy a két építmény azonos időben, Choron András sümegi várnagysága során kapta reneszánsz formavilágú részleteit. A kőfaragványok geológiai vizsgálatát, akárcsak Sümegen, Devecserben is a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke (jelenleg: Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék) végezte 1976-ban, dr. Kertész Pál docens vezetésével és dr. Marek István tanársegéd és kollégái közreműködésével. Annak alapján készítette el és foglalta írásbeli jelentésbe a tanszék azok kőzettani feldolgozását még ugyanabban az évben. Abban sikerült meghatározniuk a kőanyagok lelőhelyeit is. A helyreállítás során a faragványok egy része, rekonstruktiv beépítésben, illetve öszszeállításban a kastélyépületben bemutatásra került (218-219, 221, 223, 226-228. kép). A többi faragványt rendszerezve, polcokon az épületegyüttes egyik helyiségében raktároztuk. Még a kivitelezési munkák során ezt a raktárát az OMF vezetősége megszüntette, és a faragványokat az udvar északnyugati sarkában egymásra halmozva helyeztették el. Ez az állapot a mai napig fennáll (130. kép). V. A SZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS REKONSTRUKCIÓK A kutatás során előkerült kőfaragványokból a sümegi vár esetében fentebb már vázolt, a szakirodalomban ismertetett szerkesztésmódok, illetve a devecseri kastély esetében a helyszínen a kutatás közben elfalazva megtalált és kibontott nyílások és lenyomatok alapján több ajtó- és ablakkeret, valamint kandalló rekonstruálható. 141 Az ajtókeretek közül a 6. számú helyiség keleti falában talált nyílás elfalazásából sikerült kibontani annak keretköveit, szemöldökpárkányát és az az alatti fríz lapját, rajta a többször említett 1526-os évszámmal. Maga a nyílás és a keret helye, mérete tette lehetővé a teljes kőkeret helyszínen történt rekonstruálását (Szerk. Kat.: 802/2.; 217-219. kép). Az 5. és a 6. számú helyiségek közötti, újkori ajtó mellett feltárt, ugyancsak elfalazott ajtóhely, annak méretei és az abban talált faragványok alapján lehetett ténylegesen rekonstruálni az eredetileg ott levő ajtónyílás keretét (Szerk. Kat.: 802/3.; 220-221. kép). A két rekonstruálható ajtókeret méreteivel a harmadik, ismeretlen helyű ajtókeret rekonstrukciója már csak elméleti lehetett (Szerk. Kat.: 802/1.; 216. kép). Rekonstruálható volt viszont a keresztosztós ablakok teljes szerkezete, miután több ilyen ablak elfalazott helyének kibontásával megállapítható volt azok pontos mérete. A kastély főépületének helyreállítása a barokk, illetve a historizáló állapot megőrzésével történt, így a keresztosztós ablakok eredeti helyükön való bemutatására nem kerülhetett sor. ."ízért készült el egy ablak összeállítása az 5. számú helyiség belső falsíkján (Szerk.
