Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)
A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai - VI. Összefoglalás
Kat.: 802/4.; 222-223. kép). Megrajzolható volt az egyik osztás nélküli, kisebb ablak elméleti rekonstrukciója is (Szerk. Kat.: 802/5.; 224. kép). Az ugyancsak az 5. számú helyiségben, de harmadlagos helyen hiányosan megmaradt kandalló 142 barokk kori rekonstrukciója annak megtalált, másodlagos helyén készült el (Szerk. Kat.: 802/6.; 225-228. kép). Ennek a nagyméretű kandallónak az eredeti helye a nagyterem hátsó falában megtalált kandallóhely lehetett. 143 Egy további, kisebb kandalló elméleti rekonstrukciója is elkészíthető volt (Szerk. Kat.: 802/7.; 229. kép), ennek eredeti helye azonban ismeretlen. VI. ÖSSZEFOGLALÁS Az a reneszánsz átépítés, amelyet az 1526-os évszámmal megjelölt ajtókeret jelöl, a 15. század második feléből származó, gótikus devecseri udvarházat alapjaiban változtatta meg. Az addigi emeletes, boltozott és pinceként használt földszintje felett háromosztatú, középső helyisége előtt egy emelettel magasabb toronnyal épített udvarházat Devecseri Choron András, Szalaházy Tamás veszprémi püspök sümegi várnagya kétszeresére bővíttette, reneszánsz ajtó- és ablakkeretekkel, kandallókkal díszíttette. A háromosztatú keleti traktus mellé további három helyiséget, a torony mellé pedig nagytermet, akkori elnevezése szerint palotát építtetett. Az épület körüli udvart lőréses kőfallal vetette körül, amelyet kívül árok övezett. Ezt az épületet nevezte a királyhoz írott panaszában az 1536ban veszprémi püspökké kinevezett Kecseti Márton királyi pompájú kastélynak. A Mohács után a veszprémi püspökség nagykiterjedésű javait kezében tartó Choron először zalai, később veszprémi főispánként a Ferdinánd-párti dunántúli nemesség egyik vezető alakja volt. A kastély mellett elterülő mezővárost is bástyás fallal és árokkal vetette körül, s abból az egyre terjeszkedő török hódítók ellen végvárat alakított ki. Az 1551-ben már nagybirtokosként és az arisztokrácia tagjaként elhunyt Choron András vagyonát János nevű fia örökölte, aki az 1550-es években a kastély védőfalainak sarkaira nagyméretű palánkbástyákat emeltetett. Choron János az apjától örökölt kastély és az apja által megvásárolt Somlyó és Ugod várai és azok uradalmai mellé Kabold várát is megszerezte. Ahhoz bárói címet és soproni városkapitányságot kapott, valamint zálogbirtokként a kőszegi uradalmat és életére a felvidéki Jókő várát. Ezzel a hatalmas vagyonnal a királyi Magyarország vezető nagyurai közé emelkedett. Fiúörököse nem lévén, mindezt királyi engedéllyel két lánya örökölte. A köztük folyt hosszú pereskedés nyomán Devecser Ugoddal együtt Choron Margitnak, Nádasdy Kristóf özvegyének, illetve fiainak a kezére került. A két birtokközpont a 16. század végén többszöri török támadás következtében elpusztult, a devecseri kastélyt 1594 és 1626 között üresen álló, pusztult épületként írták le a megmaradt feljegyzések. A Nádasdy családnak a devecser-ugodi ága 1626-ban kihalt. A kettős uradalom ebben az évben vásárlás útján jutott Esterházy Miklós birtokába. Utódainak, a legkisebb, Ferenc nevű fiától származó fraknói grófi ágnak a tulajdonában maradt 1945-ig. A devecseri kastélyt először a 17. század első felében építették újjá, ezt követően pedig barokk formában 1790 és 1794 között, akkor a pozsonyi kamarai építőmester Kari Zillach tervei alapján. A 17-19. században bor- és terménytárolásra használt kastélyban időnkint az uradalmat vezető tisztségviselők laktak. 1887 és 1894 között tatai gróf Esterházy Ferenc építtette át mai formájába Vojta Adolf pápai építőmesterrel. Esterházy
