Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Táplánszentkereszt, Szent Kereszt-templom (P. Hajmási Erika, Ivicsics Péter)

hetett oltárnak használni, egy hordozható oltárral miséztek. Az építés és karbantartás terhe a plébániabeliekre hárult, de a mértékfeletti nagy szegénységük miatt az elma­radt, n 1713-ban is azt írták, hogy a templom megérett a javításra.! 2 Az 1754-1756-os Batthyány-féle vizitáció szerint az épületet 1741-ben újították meg. A kőből emelt templom szentélye boltozott volt, a hajó síkmennyezetes és bedeszkázott. A padlózatot téglaburkolat alkotta. A hajó északi oldalán kőből való szószék állt. ] 3 1780-ban Szily püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve arról számolt be, hogy a fi­liális Szent Kereszt-templomot 1741-ben állították helyre, a hosszúsága 6, a szélessé­ge 4 öl volt, 250 személyt tudott befogadni. Sekrestyéje nem volt. Szószéke kőből, jól megépített kórusa fából készült. Tornyát is fából emelték, vörös színűre festett fazsin­dely fedte, pléh nodusszal és kereszttel a tetején. A toronyban 160 fontos harang volt. 14 Az 1815-ös Somogyi-féle vizitáció leírása alapján a templom szilárd anyagból rég­tói fogva erősen megépített, fazsindellyel fedett, tornya fából volt. A szentély boltozott, a hozzá kapcsolódó hajó deszkázott. A téglából emelt sekrestye a templomhoz épült. Szószéke fából készült.' 5 Az 1841. évi, Bőle-féle egyházlátogatás a zsindellyel fedett, szentkereszti templo­mot jó karban találta. A szentély boltozott, a többi rész deszka mennyezetű volt. A kar­zat téglából épült, háromváltozatú orgonával, a torony fából volt, benne két harang füg­gött, i 6 1888-ban a templom életveszélyessé vált. Egy december 6-án Kornél püspök alá­írással Rosenblüh Antal plébánosnak címzett levélben olvasható: „...váljon a Szentke­reszti fióktemplom valóban oly rozzant állapotban van-e, s életveszélyes-e, mint az a szakértői nyilatkozatban állíttatik, s emiatt ennek a használatától eltiltására és bezára­tására hatósági intézkedés szüksége fennforog-e?" 17 A templom felülvizsgálatára Brenner János egyházmegyei főépítészt küldték ki. 1891. június 12-én hatósági jegy­zőkönyv született,! 8 miszerint a templomot be kell zárni. A használattól eltiltott temp­lomot és tornyot Sigray József gróf 1200 forintos, özv. Horváthné 800 forintos támo­gatásának segítségével újították meg: 1891-ben határoztak az átépítésről, majd az észa­ki falakat megerősítették. 1896-ban új tornyot emeltek, és még ez évben befejezték a felújítást. 1896. szeptember 20-án megtörtént a felszentelés. 1930-ban kicserélték az ácsszerkezeteket és a cserepeket. 19 1942-ben Steffek Al­bin secco technikával kifestette a templomot, 1961-ben javították a tetőt, a homlokza­tokat újravakolták, 1974-ben ismét renoválták a templomot. 20 Az írott források és a régészeti kutatás eredményei alapján a templom építése, át­alakítása az alábbi építési periódusokhoz köthető: 1. román kor, 13. század; 2. gótika; 3. reformáció kora; 4. barokk kor, 1741; 5. késő barokk kor, 1780-1815; 6. 1888-1896. (856. kép) A templom a 13. században épülhetett. Egyhajós, nyugati karzatos épület volt, dé­li oldalán bélletes kapuval, nyújtott íves alaprajzú, boltozott szentéllyel. Közel négyze­tes alaprajzú hajója síkmennyezetes volt, belsejében hét ülőfülkével, szentélyében asz­talszerű oltárral. (858, 860-861. kép) A hajó agyagba rakott téglából kiképzett padoza­ta egy téglavastagsággal alacsonyabban volt, mint a szentélyé (a padlóból csak néhány tégla és -lenyomat maradt fenn). 21

Next

/
Thumbnails
Contents