Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Szombathely, Szent Márton-templom (Kiss Gábor, Tóth Endre, Ivicsics Péter, Lővei Pál, Zsámbéky Monika)

lyén egy másik, a temető területére vezető kijáratot is kialakítottak. Az átépítés nyomán egyébként a szentély padlószintje mintegy 40 cm-rel megemelkedett. A szentély déli fala mellett tehát felépült a sekrestye, felette egy magas oratóriummal, amelyből egy nagyméretű, félkör alakú ablak a déli mellékhajóba nézett. A mai Szent Márton-kápolna helyén már ekkor, az új templommal egyszerre elkészült egy, a maival megegyező alapterületű kápolna, ez azonban a jelenleginél jóval alacsonyabb lehetett. Valószínűleg még be sem fejeződött teljesen a tervezett építkezés, amikor 1668ban nyilván statikai okok miatt a templom összedőlt.

14 A kolostorépület 1658-ban már minden bizonnyal teljesen készen állt, hiszen ebben az évben a rendházat konventi rangra emelték, és papi szemináriumot is terveztek falai között.

15 A kolostor eredetileg teljesen külön épült a templomtól. A klauzúrát, valamint a továbbra is a szombathelyi plébániához tartozó templom körüli temető területét magas kerítésfal választotta el egymástól. 9. A BATTHYÁNY ERZSÉBET-FÉLE, BAROKK TEMPLOM ÉPÍTÉSE (1668-1674) 1668 és 1674 között, Erdődy (III.) György felesége, Batthyány Erzsébet adományaiból épült fel, Carlo della Torre tervei alapján, a ma is álló barokk templom, az 1930-1931es átépítést megelőző formájában.

16 Ez az épület megőrizte a korábbi háromhajós templom falait és pilléreit, csupán magasságát csökkentették radikális módon. Innen nyerte a mai templom belső tere a reá jellemző nyomott formát. A templom hajóját ezen átépítéssel kapcsolatban alákriptázták, ekkor pusztultak el nyomtalanul a korábbi alapfalak is. A szentélyben az átboltozáson kívül annyi változás történt, hogy a falakhoz féloszlopokat építettek, amelynek nyomán az északnyugati szentélysarokban levő oltár- vagy stallumfülke kicsit keletebbre került. A keleti falon nyíló nagy ablakot befalazták, és ott egy félköríves oltárfülkét alakítottak ki. Nyilván ekkor nyitották mellette két oldalon a jelenlegi ablakokat. A szentélyt különböző nagyságú négyszögletes kőlapokból álló padlóval látták el. Ezzel párhuzamosan az egész templom is új padlót kapott. Az elkészült új kripta első „lakója" a „kegyes alapítónő", gróf Batthyány Erzsébet lett, aki 1674-ben hunyt cl. Ót követte nem sokkal később, 1686-ban báró Hedlyfalvi Hedly Mátyás udvari tanácsos. Mindkettőjük koporsója és sírköve (787-788. kép, 92.39. kat. sz.) ma is megvan.

17 A templom patrocíniuma ekkor változatlanul Szent Márton maradt, amit bizonyít a főbejárat felett elhelyezett építési felirat is.

18 10. AZ ÚJ FŐOLTÁR FELÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÁTALAKÍTÁSOK (1730-AS ÉVEK) A jelenlegi barokk főoltár felállításával kapcsolatban a későbbiekben sorozatos átalakításokra került sor a szentélyben és a kápolnában. Ezen átalakítások idejét megadja a