Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Szombathely, Szent Márton-templom (Kiss Gábor, Tóth Endre, Ivicsics Péter, Lővei Pál, Zsámbéky Monika)

7. A DOMONKOSOK ELSŐ TEMPLOMA (1638-1650?) 1638 húsvétján Draskovich György győri püspök a város tiltakozása ellenére a templomot a domonkos rendnek adta át.

12 Még ebben az évben, vagy a következőben, felépítették a koldulórendi szabályoknak megfelelően a szentély északi oldalán levő, ma is álló tornyot, elbontva a korábban ott állt sekrestyét és kápolnát. Az északi szentélyfalban a halszálkamintás téglapadlóhoz illeszkedően nyitották a toronyajtót, miután a korábbi gótikus sekrestyeajtót befalazták. A szentély keleti felében egy karzatot (oratóriumot) építettek, mintegy 4 m magasságban. A karzatra való feljárás a tornyon keresztül történt. A szintmegosztás miatt ekkor szükségképpen újra át kellett építeni a keleti falon lévő, korábbi ablakot. A karzat alatt volt a sekrestye. Az ennek helyén állt korábbi főoltárt lebontották, és a szentélyben, a karzat előtt egy nagyobb oltárt építettek, aminek lapjául a korábbi oltárkövet (92.37. kat. sz.; 785. kép) használták fel. A nagyméretű oltár pontos helyéről a halszálkamintás téglapadlóra rakott alapozása tanúskodik. Az oltár két oldalán, a karzat alatt volt a sekrestye két bejárata. A szentélybelső ebben az időben is fehérre volt meszelve. Az oltár alapozásába beépített kövek alapján ekkor a templom hajóján is átalakítások történtek. Nagyon valószínű azonban, hogy ezek az építkezések csupán ideiglenes jellegűek voltak, és az épület ebben a formájában csak addig volt használatban, amíg a domonkosok által az idetelepedés után közvetlenül megtervezett és nyilván el is kezdett, nagyobb méretű templom építéséhez hozzá nem kezdtek, illetve az fel nem épült. 8. A DOMONKOSOK ÚJ, BAROKK TEMPLOMA (1638-1668) A domonkosok megtelepedésével egy nagyobb mérvű építkezés vette kezdetét. 1659 és 1663 között többen is pénzt adományoztak a készülő templom épületére.

13 Ennek az építkezésnek esett áldozatul teljes egészében a korábbi templom hajója. A domonkosok által tervezett nagyméretű, háromhajós, nagyjából a mai templom 1930-1931. évi átépítését megelőző alaprajzával azonos templom a mostaninál jóval magasabb lehetett. Erre utal a padlástérben megtalált, egykor a hajóba néző párkányzat, csakúgy, mint a szentély északi falában, a mostani boltozattal elvágott, félkör alakú ablak, amely a szentély megvilágítását szolgálta. A templomhajó jelenlegi felmenő falai ennek a templomnak az egy időben felépült falai. Feltételezhetjük továbbá azt is, noha ezeken a pontokon kutatásra nem volt alkalmunk, hogy a jelenlegi ablakok formája is e korábbi periódus ablakait követi. A szentélyt is teljesen átalakították, lebontották a román diadalíveket, a késő román keresztboltozatot és a barokk karzatot, továbbá minden zavaró nyílást befalazva nagy falfelületeket alakítottak ki. Magát a szentélyt nyugat felé kb. 2,5 m-rel meghoszszabbították, új diadalívet építve. A szentélyben világosságot a magas (fiókos donga?) boltozat alatti három félkör alakú ablak adott, a keleti falon pedig egy hatalmas méretű ablakot nyitottak. Az északi falon változtatás nélkül meghagyták a toronyajtót, a karzatra vezető ajtót pedig egy kis harangozó nyílásra szűkítették. Ugyanennek a falnak a nyugati oldalán egy boltozatos fülkét készítettek a mellékoltár vagy stallum számára. A déli szentélyfalon, a toronyajtóval szemközt, az új sekrestye számára ajtót nyitottak. Tőle nyugatabbra pedig, a szentély délnyugati sarkában, a jelenlegi sekrestyeajtó he-