Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Gasztony, török emlékek (Lővei Pál)

B 18. század első fele (?). C Szürke márvány. D 42x52x(52?), a medence külső átmérője felül 51,5. E A Délvidék töröktől felszabadított területéről (feltehetően Belgrádból) Rákosi Boros József hozatta Gasztonyba. G OMvHF 134978, 187429, 187430. neg. I A gasztonyi r. k. templom hajójának déli oldalán, a keleti részen, szélével a falba építve. K Genthon 1959. 103.; Harrach-Kiss 1983. 109.; 167. kép; Orbán 1984. 38.; Műemlékjegyzék 1990. II. 1145. 93.3. (234. kép) A A Boros család lebontott, kisméretű „kastélyában" a folyosóról nyíló ajtók fölött egykor szupraportszerűen befalazott három török kőtábla egyike. Vakarcs Kálmán leírása szerint „a bal oldali tábla hat részre van osztva, minden mező 80x30 cm. A táblán ... hosszú feliratok vannak, ...a felirat tartalma: 'Ezt a kutat építette Musztafa pasa 1159-ben". A leírásnak megfelel a Varsányi János ceruzarajzán látható gasztonyi kőtábla, amely szerint a fekvő téglalap alakú felületet kétszer három, ugyancsak fekvő téglalap formájú tükörre osztották, amelyekben oldalt csücskös nyúlványú keretekben arab betűs török feliratok voltak. A tükrök keretei között és a tábla peremén cikkcakk mintás vonaldísz futott. A Varsányi által másolt szöveg, Hegyi Klára és Fodor Pál fordítása szerint (előbb a felső, majd az alsó sor tükreit jobbról balra sorolva, a megfejtetlen szavakat, illetve szövegrészeket kipontozva - az első tükörben egy, az. ötödikben két szó, a hatodikban pedig az egész első sor megfejtetlen maradt): [1.] „A kegyes alapító, Musztafa pasa volt az, aki felvirágoztatta e várost ... ." [2.] „Végtelen buzgalommal épített: mindez a padisahnak szóló, nagy prédikáció." [3.] „Ennek a csorgókútnak az építését is ő akarta, egy olyan jellem, akit az isteni sugallat vezérel." [4.] „Ez a víz megörvendezteti a világot; Isten soha ne mutassa neki a nyomorúság arcát." [5.] „A világnak Nagy Sándorhoz hasonló példaképei se lássanak ehhez fogható életadó vizet... ." [6.] „... Musztafa pasa műve ez a zemzem kút. Az 1106. évben." (Ha a tábla Belgrádból számiazik, Musztafa a Belgrádban székelő szendrői szandzsákbég lehetett, aki pasa ranggal büszkélkedett. Ha Boszniából lopták, boszniai beglerbég volt, ebben az esetben természetes a pasa rang. Zemzem-nek nevezik a mekkai Kába udvarán álló szent kutat.) B 1106 = 1694. augusztus 22. és 1695. augusztus 11. között. (A korábbi szövegolvasatban szereplő 1159-es év 1746-1747nek felelne meg.) C Kő. D Varsányi rajzának méretkottái szerint 3x6 láb, vagyis kb. 91,5x183 cm. E A Délvidék töröktől felszabadított területéről (feltehetően Belgrádból) Rákosi Boros József hozatta Gasztonyba. H Varsányi János ceruzarajza az Archaeologiai Bizottmány anyagában, 1836/45 között, MTA Könyvtár, Kézirattár Ms 4404/86/11. I Elveszett. K Gerecze 1905. 412.; Vakarcs 1929. I. 5., II. 3.; Namik 1929a. 3.; Namik 1929b. 4.; Vakarcs 1939. 215-216. 93.4. A A Boros család lebontott, kisméretű „kastélyában" a folyosóról nyíló ajtók fölött egykor szupraportszerűen befalazott három török kőtábla egyike. Vakarcs Kálmán leírása szerint a 93.3. számú faragvánnyal „szemben levő táblán: 'Ali pasának mecsete volt, újból építette Kerim pasa' - versben mondva el az építés történetét. Dátum nincs." B 18. század első fele (?). C Kő. E A Délvidék töröktől felszabadított területéről (feltehetően Belgrádból) Rákosi Boros József hozatta Gasztonyba. I Elveszett. K Gerecze 1905. 412.; Vakarcs 1929. I. 5., II. 3.; Namik 1929a. 3.; Namik 1929b. 4.; Vakarcs 1939. 215-216. 93.5. (235. kép) A A Boros család lebontott, kisméretű „kastélyában" a folyosóról nyíló ajtók fölött egykor szupraportszerűen befalazott három török kőtábla egyike. Vakarcs Kál-