Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Vas megye építészeti töredékeinek kőzettani vizsgálata (Kertész Pál)

ragvány anyaga valószínűleg szintén e területről származik, habár bányahelyük nem adható meg. 4. DURVA MÉSZKŐ A vegyi-biogén üledékes kőzetek közé tartozó durva mészkő számos változatban található meg a különböző kőfaragványok anyagaként. Ez a magyar középkor legfontosabb, legáltalánosabban használt kőanyaga. Az általában ismert, sóskúti jellegű, rendszerint ooidos (gömbös kifejlődésű) durva mészkő mellett Magyarország nyugati részén főleg a lajtamészkő jellegű, gyakran lithotamniumos, biogén durva mészkövek jelennek meg. Tömöttségük a kőelemekben igen változatos, az erősen porózus fajtáktól a tömött mészkőhöz közelítő tömöttebb fajtákig sok átmenet található. Színük sárga, fehéresszürke. A lajtamészkőnek nevezett változat a Lajta-hegység földrajzi nevéből származó formációhoz tartozik, de nem kizárólag a ma nagyrészt Ausztriához tartozó Lajta-hegységben található, hanem a Dunántúl más részein és Várasd (Varasdin, Horvátország) környékén is fejthető. (69-70. kép) A Lajta-hegységi kőbányák (pl. Szentmargitta vagy a Sopron melletti Fertőrákos kőbányája) anyagától a többi bánya anyaga csak különleges esetekben különböztethető meg. így például feltehető, hogy a kőfaragványok között megjelenő egyes tömöttebb és jól faragható, szilárdabb fajtái Császárkőbánya (Kaisersteinbruch) anyagából valók (pl. Bozsok, 94.2. és 94.4. kat. sz.; Kőszegszerdahely, 69.2. kat. sz.; Szentgotthárd, 40.1. kat. sz.). A durva mészkövek partszegélyi keletkezésű változata is felismerhető (Celldömölk, 54.3. kat. sz.), ennek megnövekedett homoktartalma a meszes homokkő felé mutat átmenetet. Földtani koruk a miocén kor bádeni (torton) emelete. Egyes kőelemekben megjelenik a sóskúti jellegű durva mészkő ősmaradványtörmelékes (pl. cerithiumos) változata is. Ennek földtani kora fiatalabb (szarmata), bányahelye szintén nem azonosítható, e kőanyag ugyanis számos kisebb-nagyobb kőbányában fejthető a Dunántúl középső és keleti részében. Az egy helyen, Celldömökön meghatározott nummuliteszes (nummulinás) mészkő az eocén korban keletkezett, származási helye Ajka környékétől Buda környékéig tételezhető fel. (71. kép) Jellege már közelít a tömött mészkövekhez. 5. TÖMÖTT MÉSZKŐ Egy esetben dachsteini típusú tömött mészkő a kőfaragvány anyaga (Szentgotthárd, 79.165. kat. sz.). A kőanyag fehér-halványszürkés-sárga színű, kalcit-kristályai kriptoszövetet alkotnak, faragásra ritkábban alkalmazható, ezért összehasonlításra sem alkalmas, lelőhelye nem azonosítható.