Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Vas megye építészeti töredékeinek kőzettani vizsgálata (Kertész Pál)

6. VÖRÖS TÖMÖTT MÉSZKŐ („MAGYAR VÖRÖS MÁRVÁNY") A földtörténeti középkor jura (liász-dogger) korának tengeréből mint oldatból vált ki ez a vegyi-biogén eredetű, üledékes kőzet. E kőzetet a földtani-kőzettani tudomány tömött mészkőnek nevezi, míg a művészettörténeti irodalomban a „magyar vörösmárvány" elnevezés honosodott meg. (A kőzettan „márvány" fogalma ehhez ugyan hasonló, de szövetében és tulajdonságaiban ettől eltérő kőzetet illet.) A vörös tömött mészkő hazai bányái a Gerecse hegységben ismeretesek, és részben máig működnek, míg a történeti múltban földtani szempontból ehhez igen hasonló kőzeteket importáltunk Verona és Salzburg környékéről is. A szentgotthárdi templomban található faragványok (79.162-164. kat. sz.) és a pápoci kapu oszlopai (72.5-6., 72.14-24. kat. sz.) anyagai beillenék a Gerecse hegységben ismeretes és a magyar középkorban általánosan használt kőzetek sorába, egy ettől eltérő változat (Bozsok, 94.1. kat. sz.) a salzburgi típusokhoz áll közel. 7. MÁRVÁNY Magyarország jelenlegi területén az átalakult kőzetek csoportjába tartozó márvány nem fordul elő; a történeti időkben is jelentős volt a márványimport. Ennek egy része még a római időkben került Magyarországra, és esetleg másodlagos felhasználásban jelenik meg későbbi korokban. A rómaiak itáliai és görög márványt egyaránt behoztak Pannónia területére, a magyar középkorban importált márványok itáliaiak. (72. kép) A márványok azonosítása és származási helyük meghatározása egy-egy kőelem alapján nem lehetséges, mindenesetre a Vas megye területén megismert fehér-szürke márványok inkább az itáliai típussal rokonok (Pornóapáti, 74.1-2., 74.4. kat. sz.; Szombathely-Szentkirály, 91.1. kat. sz.; Táplánszentkereszt, 85.16-17. kat. sz.; Vasalja-Pinkaszentkirály, 44.20. kat. sz.). Lehetnek másodlagosan felhasználtak is. Három Belgrád környékéről Vas megyébe került, török faragvány (Gasztony, 93.1-2., 93.5. kat. sz.) márvány anyaga a 18. századi török birodalom területéről származhat. 8. SZERPENTTNBRECCSA A szerpentinbreccsát másutt bizonyítottan a késő római időkben hozták be az Alpok terültéről. Ezen átalakult kőzet Magyarországon nem fordul elő, kőtári megjelenése (Szombathely, székesegyház, 35.2^4. kat. sz.) származási helyét illetően nem pontosítható.