Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Vas megye építészeti töredékeinek kőzettani vizsgálata (Kertész Pál)

A KŐZETFAJTÁK JELLEMZÉSE 1. BAZALTTUFA A földtörténeti újkor pliocén felső részében működött bazaltvulkanizmushoz tartozó, nagy kiterjedésben előforduló kőanyag, amely Vas megye területén számos műemléki helyszínen volt meghatározható, egyes helyeken (pl. Szentgotthárdon) a meghatározott kőelemek túlnyomó részét alkotja. (67. kép) Általában szürke, néhol vöröses, barnás színezetű. Csak durván, esetleg „kevéssé finoman" faragható, a kialakított felület érdes, egyenetlen. Bányái a balatoni bazaltvidéktől az ausztriai (burgenlandi) Németújvárig (Güssing) húzódnak, jelenlegi ismereteink alapján e bányahelyek nem azonosíthatók. 2. HOMOKKŐ A homokkő a pliocén kornak a Dunántúl nyugati részén elterjedt pannon (pannóniai) részébe tartozik. (68. kép) E homokkő ezen a nagy területen meglévő homokban kiala­kult, kisebb-nagyobb konkréciókban, kőzettömegekben fordul elő. A homoktömegben helyi koncentrációk alakítottak ki olyan homokkőtesteket, amelyek bányászatra is al­kalmasak voltak. Ezek közül egyeseket a fejtés során teljesen eltüntettek, ezeknek már helye sem ismerhető fel. A vizsgált homokkövek minősége a kötőanyagtól függően vál­tozik; az utóbbi lehet kovasavas, karbonátos vagy agyagos, illetőleg ezeknek valami­lyen kombinációja is. Szabad szemmel általában jól megfigyelhetők a kvarcszemcsék mellett a csillámok lemezkéi. A homokkő színe szürke, fehéresszürke, barnássárga. Néhány kőelem vöröses színe egyaránt adódhat természetes festéstől (vasoxidtól) és utólagos tűzhatástól. A homok szemnagysága is rétegenként változó lehet, de szöveti képe állandó. A homokkövek bányahelye egyelőre nem azonosítható; legföljebb egy-egy közeli bányahely lenne megnevezhető, kőzettani bizonyíték nélkül. 3. FORRÁSVÍZI MÉSZKŐ A forrásvízi (édesvízi) mészkő (travertin) langyos és meleg források medencéiben kép­ződött a földtörténeti újkor pliocén-pleisztocén idejében, így az üledékes kőzetek csa­ládjában a vegyi üledékes kőzetek közé tartozik. A kőzet színe fehéres, halvány sárgás­szürke színű, rétegezetten megjelenő pórusai a régi forrásmedencében élő növények negatívjai. A kőzet anyaga nagyrészt kristályos kalciumkarbonát (kalcit), szövete poró­zus, kristályos szemcsés. A kőzetben jól láthatók a kalcitkristályok és a szabálytalanul elhelyezkedő, nagyobb pórusok. Törése kagylósán egyenetlen, finoman érdes. A kőzet viszonylag nagy szilárdsága ellenére jól és finoman faragható, és a mállási folyamat nem okoz jelentős elváltozásokat rajta. A forrásvízi mészkő a rómaiak óta általánosan használt építési kőanyag. Fontos előfordulásai Buda központi részétől északnyugati irányban, Budakalász-Dunaalmás­Süttő vonalában, számos kőbányában kerültek feltárásra. A néhány Vas megyei kőfa-

Next

/
Thumbnails
Contents