Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Vas megye építészeti töredékeinek kőzettani vizsgálata (Kertész Pál)

4. DURVA MÉSZKŐ A kőfaragványok anyagai között lajtamészkő-jellegű és eocén, nummuliteszes jellegű durva mészkő egyaránt előfordul; ezeket a szabad szemmel való meghatározás esetén nem mindig lehet egymástól elkülöníteni. Lajtamészkő-jellegű a durva mészkövek legtöbb kőeleme. Ez a sóskúti jellegű durva mészkőhöz sok esetben hasonló, de földtani korát tekintve valamivel idősebb. A kérdéses területhez közel, a Lajta-hegységben számos kőbányája működött, hasonló kőanyag ismeretes Várasd (Varasdin, Horvátország) környékéről és egyes előfordulások a Balaton-felvidéken. Eddigi ismereteink alapján Vas megyében a Lajta-hegységbeli származásnak a legnagyobb a valószínűsége. 325 (349) tétel 40,6% (40%) Nummuliteszes (nummulinás) mészkpvet csak egy kőelem meghatározásakor azonosítottunk, származási helye Ajka környékétől Buda környékéig feltételezhető. E kőzetjellege már közelít a tömött mészkövekhez. 1 tétel 0,1% 5. TÖMÖTT MÉSZKŐ (DACHSTEINI TÍPUS) A dachsteini jellegű tömött mészkő az Alpoktól a Budai-hegységig számos helyen található. Lelőhelye nem állapítható meg. 1 tétel 0,1% 6. VÖRÖS TÖMÖTT MÉSZKŐ A „magyar vörös márványnak" is nevezett, jellegzetes kőanyag a Vas megyei kőfaragványok anyagaként ritkán jelenik meg; a kőelemek egy kivételével valószínűleg a Gerecse hegységből származnak, egy kőelem külföldi, valószínűleg salzburgi eredetű. 22 tétel 2,7% (2,5%) 7. MÁRVÁNY A márvány mindenképpen külföldről származó, esetleg másodlagos felhasználású kőanyag. Eredete nem határozható meg, itáliai származása valószínűsíthető. 10 tétel 1,2% (1,1%) 8. SZERPENTINBRECCSA A szerpentinbreccsa külföldről, valószínűleg az Alpok vidékéről származó kőanyag. 3 tétel 0,4%