Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Vas megye műemlékeinek töredékei 1. - Bevezetés (Lővei Pál)

ugyancsak két vár szerepel, közülük az egyikről azt is megjegyezték, hogy az a várossal szomszédos - ez utóbbi a város északnyugati sarkában emelt, ma is álló Alsóvár, ahogy a Felsővárral szembeállítva az 1432-ből ismert Kewzeg superius et inferius kifejezés mutatja.

90 Az Alsóvár, az Óvár teljes felhagyását követően már mint Kőszeg egyedüli vára, két részre tagolódik ma is, a belső és a külső (elő-) várra. A trapezoid alaprajzú, négysaroktornyos belső vár (428^-29. kép) építése a régészeti feltárások leletei alapján a 13. század utolsó harmadában kezdődhetett, északi palotaszárnyát a műemléki helyreállításhoz kapcsolódó falkutatások eredménye, így az 1279. évi osztályt követően Kőszeget birtokló Kőszegi Ivánra utaló festett felirat 1279 és 1290 közé keltezi.

91 (430—431. kép) Ez a „városi vár" (Stadtburg) legkorábbi magyarországi példája. A vár mai képe nagyjából az 1500-as évek elejére kialakult állapotokat tükrözi. Eredeti helyükön feltárt, illetve töredékként előkerült kőfaragványainak jelentős része a 13. század végi, illetve a késő Mátyás-kori periódusból való. A korai időszakból fontosak a magyarországi emlékanyagban e korból még igen ritka, mérműves ablakkeretek (68.9-21. kat. sz., Szerk. Kat.: 68/2., 68/3.; 436-442. kép). A kőanyag másik jelentős csoportját a 15. század végi, Mátyás kori átalakításból (feltehetően 1483-ból) való elemek alkotják. Ekkor épült ki a nyugati szárny teljes hosszúságában a három nagyterem, amelynek udvari oldalán több hatalmas ablak és egy ajtó in situ megmaradt, további hasonló ablakokra a kőtöredékekből (68.40-45. kat. sz., Szerk. Kat.: 68/5.; 451^455. kép) lehet következtetni. A késő gótikus jellegű, de általában reneszánsz profilokkal és kiugró szemöldökpárkányokkal készült ablakok két-, illetve háromosztásúak, és gazdag festett keretezésük révén eredetileg még jelentősebb nagyságúnak hatottak. (453. kép.; 2. kihajtható melléklet) A zsennyei kastélyból előkerült gótikus töredékek, elszedett ablakkeretek (86.3-6, 86.10. kat. sz.; 953-954. kép), egy boltozati zárókő (86.1. kat. sz.; 951-952. kép) általános jellegűek, így csak feltételezhető, hogy a mai kastély első periódusát alkotó középkori udvarház a 15. század első felében vagy a század közepe táján épülhetett. Ez az épület emeletes és kétosztatú volt, déli oldalán toronnyal. A falakkal övezett, ötszög alaprajzú, belsőudvaros sárvári vár mai megjelenésében késő reneszánsz jellegű. (637-639. kép) A vár első ismert említése 1288-ból való, legkorábbi részleteit is ekkortájt, a 13. század végén, esetleg a 14. század elején emelhették. Később legalább hat fő szakaszban épült fel a jelenlegi várépület oly módon, hogy az csak a hetedik építési szakaszban, a 17. század folyamán alkotott zárt tömböt. A több kisebb, gótikus és elszedett formájú nyíláskeret-töredék (77.1-7. kat. sz.; 640-642. kép) pontosabb kormeghatározásra nem alkalmas. Az épületegyüttes képében hangsúlyosan megjelenő kaputorony - kapualji ülőfülkéinek elszedett, függőleges szárai ellenére - nem feltétlenül minősíthető gótikusnak, az ülőfülkék formája sokkal inkább a 16. századra jellemző. (637. kép) A várban előkerült kőfaragványok többsége is a 16. századra keltezhető (77.8-23. kat. sz.; 643-652. kép). A rusztikás pilaszterekkel épített kapu 1560-ban készült. (639. kép) A sárvári vár 1549-től kezdődő, Nádasdy Tamás nádor nevével jelzett periódusának szikár formavilága, nyíláskeretei széles körben hatottak Dunántúl-szerte, így a sümegi várban 1562-1567 között, a nádor öccsének, Kristófnak és feleségének, Choron Margitnak 1569-ben elkészült egervári kastélyában (61. kép), a nádor belső köréhez tartozó Sárkány Antal soproni házának (Fő tér 8., az ún. Storno-ház) 1562-ben megkezdett átépítésén.

92 Ebbe a Bécsen át Magyarországra került, felső-itáliai eredetű késő reneszánsz stíluskörbe tartoznak a jánosházi