Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Jákfa, római katolikus templom (Mentényi Klára, Ivicsics Péter)
A HAJÓ ÉS A DÉLI HOMLOKZAT A hajó és azon belül is a még leginkább feltárt épületrész, a déli homlokzat számtalan további talányt rejt magában. A déli homlokzaton lévő konzoloknak (265. kép) a középkori tégla falszövettel való egyidejűsége - mint már említettük - kérdéses. Ugyanilyen bizonytalan korabeli szerepük is, hiszen annál többet, minthogy feltehetően egy vízszintes fa gerenda alátámasztására szolgáltak, nem tudunk mondani róluk. Mindenesetre a legkülönbözőbb épülettípusoknál előfordulnak. Hasonló módon, s jelenleg szintén funkció nélkül mutatkoznak ilyen konzolok az alpirsbachi bencés kolostortemplom északi mellékhajó-falában, 52 valamint olyan közelebbi falusi templomok oldalhomlokzatain, mint a felvidéki Zsegra (Zehra, Szlovákia) és Felsőmicsinye (Horné Micina, Szlovákia), valamint Zurány (Zurndorf, Burgenland). 53 Itt az említett gyámok látszólag szervesen ülnek a román kori kváderfalázatban anélkül, hogy bármilyen szabálytalanság megfigyelhető lenne körülöttük. Ezért is tűnik indokolatlannak a jákfai megoldás, ahol közvetlenül a konzolok fölötti sávban egy szélesen lefaragott felület jelentkezik. Természetesen, mint ahogyan ezt fönt már jeleztem, az is elképzelhető, hogy éppen ezeknek az elemeknek a behelyezése miatt kellett megváltoztatni a korábbi architektúrát. Mivel ezek a tartóelemek általában elég kicsik és mindenhol függetlenek a homlokzat nyílásrendszerétől, komolyabb építészeti szerepük aligha lehetett. Valószínűleg csak a templom terének bővítésére szolgáltak oly módon, hogy a vízszintes gerendához fából vagy alkalmanként különböző könnyebb anyagokból (pl. vászon, gyékény, stb.) valamiféle ideiglenes előtetőt rögzítettek, amelyet azután később el is lehetett távolítani. Gondolunk a nagyobb ünnepekre vagy olyan eseményekre, amelyek megnövelték a résztvevők létszámát. Megerősíti ezt a feltevést az a tény, miszerint hasonló konzolok nyugati homlokzatokon szintén előfordulnak. Jól ismerjük a nógrádsápi megoldást 54 - igaz, hogy ez már egy későbbi időből, a 14. század végéről származik -, franciaországi párhuzamai azonban, mint pl. Echebrune vagy Fontgombault 55 nyilvánvalóvá teszik, hogy a térbővítésnek ezt a módját már a román korban is ismerték. A jákfai templom hajójának eredeti hosszúsága és nyílásrendszere a vakolat eltávolítása következtében feltárult. Az épület figyelemreméltó magassága mellett a három félköríves ablak és a déli kapu elrendezése teljesen általánosnak mondható. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a homorulattal tagozott kőkeret elég egyedülálló a hazai 13. századi falusi templomok formakincsében. A három jákfai ablak keretelésében meglévő eltérésnek egyébként véleményem szerint nincs túl nagy jelentősége, valószínűleg a társaságban akadt egy olyan kőfaragó, akinek tanultsága messze meghaladta a többiekét. A szabálytalanságoktól eltekintve a hajó kialakításának egésze és a részletek megformálása nem éri el az egykori torony minőségi szintjét. Sőt, megkockáztatom azt a feltevést is, miszerint ez nem csupán a kvalitásban megnyilvánuló, de stílusbeli különbséget is jelent.
