Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Jákfa, római katolikus templom (Mentényi Klára, Ivicsics Péter)

Mentényi Klára JAKFA, RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM Azonossági szám: 60. 1987 májusában - egy belső tatarozás 1 után - a jákfai plébános és az egyházközség el­határozta, hogy kívülről is rendbehozatja a település templomát. Sajnos a munkát elha­markodtak, így mire Ivicsics Péter építész kollegámmal 2 a helyszínre érkeztünk, a kö­vetkezőket tapasztaltuk. A torony kivételével, amelyet már 1978-ban felújítottak, 3 az összes homlokzatról leverték a vakolatot, a 20. századi szentély és a hozzá tartozó ha­jóbővítés külső vakolatfelületei pedig újonnan már el is készültek. (257-258. kép) A kőművesek vakolókanállal a kezükben várták, hogy befejezzük a munkát. Részben ezért, elsősorban azonban a módszeres falkutatáshoz szükséges elvi és anyagi háttér teljes hiánya miatt valójában csak részleges megfigyeléseket tehettünk. Mivel azonban maga a templom és a benne előkerült kőfaragványok a hazai középko­ri emlékanyag egészét tekintve - az időközben eltelt másfél évtized ellenére is - érdek­lődésre tarthatnak számot, akkori és jelenlegi tudásomhoz mérten kísérletet teszek az épület átfogó ismertetésére. A helyenként talán részletezőnek tűnő leírásokat - úgy vé­lem - a szakirodalom hiányosságai indokolják. A HOMLOKZATOK LEÍRÁSA Az igen tekintélyes méretű (a hajó jelenlegi, belső hosszmérete: 21,5 m, szélessége: 8,3 m, külső magassága: 9,5 m), keletéit templom a mai településen túl, a kövesdi út men­tén áll. (257-261. kép) Feltűnően hangsúlyos nyugati tornyához széles és hosszú hajó kapcsolódik, nagyméretű, félköríves szentéllyel. Két sekrestyéje van, az egyik az észa­ki oldal középtáján, a másik a déli homlokzat és a szentély csatlakozásánál. A téglány alaprajzú torony kívül kváderkövekből falazott földszintje valójában egy előcsarnok, amelybe csupán egy mélyített lemeztaggal és keskeny horonnyal szegélye­zett, enyhén patkóíves záródású nyílás vezet. (262. kép) Az ív a nyitott árkádnak a fal­síkra merőleges kávájából a toronyaljba beforduló, egy vastag fejlemez alatti henger­tagból álló váll párkányról indul, ami a homlokzatra nem fordul ki. A kapunyílást két oldalán a falsíkok középtengelyében egy-egy tagolt lábazatról indított, azonos magas­ságú faloszlop fogja közre, bizonyára utólagos, kúpos, sisakszerű végződéssel. A felső szintek falazatát kívülről sajnos nem állt módunkban megvizsgálni, archi­tektúrájuk és nyílásrendszerük első ránézésre barokk, illetve még újabb formákat mu­tat. A toronyalj fölötti szakasz vakolásmódja mindenesetre különbözik a felső szinte­kétől, elképzelhető tehát - akkor is, ha egyelőre csupán a külső megfigyelésekre ha­gyatkozom -, hogy az eltérés perióduskülönbséget is jelent. Ennek a szintnek a sima felületét a déli toronyfalon egy kisméretű körablak töri át. A következő szint egyetlen

Next

/
Thumbnails
Contents